Majd lecseng ez a pandémiás korona lemez is, a világ pedig megy tovább, és ez is csak egy lesz a sok száz közül…
Elemzés egy eddig még nem publikált, de igen fontos aspektusból.
A történet a Honvéd kórház virológiai laborjában kezdődött, ahol kutató biológusként (a virológus kifejezést szándékosan kerülöm) az X projekten dolgoztam, és 5 különböző emberi tüdőből vett szövetmintát elemeztem. A minták 5 különböző nemrég elhunyt személyből származtak.
Rák, kemoterápia, immunszuppresszió. Nagyon szomorú és ismerős forgatókönyv. 5 emberi élet szükségtelen és korai halála, köztük egy 18 éves lányé.
Akkor ott a laborban titulusunk ellenére nem vírusokat kerestünk! Gombákra ‘vadásztunk’! Majd meg is találtuk őket!
Ugyanis nem a rák ölte meg a betegeket, hanem opportunista humánpatogén gombák!
Olyan fonalas gombák (Aspergillus) melyek spórái a tiszta levegőben szabadon megtalálhatóak, s egészséges emberre nem veszélyesek, de súlyosan immungyenge emberek tüdejében megtelepedve halált okoznak. Mind az 5 esetben a közvetlen halál ok: immunszuppresszió táptalaján, a tüdőben bekövetkezett fonalas gomba fertőzés.
Mit tanít meg ez a történet a gondolkodó embernek?
Azt, hogy a COVID-19 koronavírus betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus mellett olyan ‘ragadozó szörnyek’ közt élünk, melyek a mostani kórokozóhoz hasonlítva úgy mutatnak, mint egy interkontinentális rakétákkal teletűzdelt atommeghajtású tengeralattjáró egy csóró pajzsos törzsi harcos mellett.
Csak ezektől a ‘ragadozóktól’ már nem óvakodunk kellően, mert lejárt lemezeknek gondoljuk őket, nincs hír értékük, és jelenleg nincsenek ijesztő exponenciális fázisban sem, mint most a világot lázban égető koronavírus.
Az óvatosság baj? Nem! Ha a jó ügyet szolgáljuk vele!
Védekezzünk, legyünk elővigyázatosak, tartsuk be a védelmi előírásokat! Hiszen sokunknak lehetnek immunszuppresszált ismerősei, rokonai, szerettei.
Majd ahogy lecseng ez a pandémiás korona lemez is, a világ pedig megy tovább, és ez is csak egy lesz a sok száz jóval nagyobb mortalitású kórokozónk mellett, úgy fog lankadni a figyelem is a védelemre szoruló szeretteink felé.
Akkor válik majd igazán fontossá a következő:
Ahogy most vigyázunk idős beteg rokonainkra a média túlzó félelemkeltése miatt, úgy kellene MINDEN NAP vigyáznunk rájuk a már meglévő és valóban nagy veszélyt rejtő kórokozók között, melyek most is csendben szedik áldozataikat fittyet hányva az eltorzult médiakommunikációra.
Ahogy egy rákos sejt, amelyik megfelelő (gain of function’-‘loss of function) mutációknak köszönhetően elképesztő dolgokra képes: normál testi sejtekre jellemző antigénjeivel köszöni szépen és kiválóan szaporodik a tökéletesen működő immunrendszer jelenlétében.
Maszkja mögül nevet az immunrendszer összes komponensére, figyelmen kívül hagyja a halál ligandokat s a surviving faktorok hiányát, telomeráz aktivitással rendelkezvén immortalizálva az extracelluláris térbe kiválasztott proteázaival úgy nyit utat érrendszerünk autópályáira, mint ahogy a forró kés nyit utat magának a vajban. Hasonlóképp randalíroznak bennünk a már meglévő véresszájú démonok is, ha hagyjuk hogy a média ‘túlzott mértékben’ figyelmünket elterelje róluk.
Igen erős bennem a gyanú, hogy e pandémia végeztével, a figyelem renyhülése több áldozatot követel majd mint maga a COVID-19.
Ahogy ez folyamatosan most is történik, csak nulla sajtóvisszhanggal.
A legmelegebb ajánlásom tehát:
NE lankadjon majd a figyelmünk, védelmünk rokonaink felé a ‘virális uborkaszezon’ idején sem! Ne csak koronavírus specifikusan védjük a rá(nk)szorulókat! Tegyünk meg mindent, amit tudunk egymásért életünk minden egyes napján!
Baráti üdvözlettel:
Kis Zoltán
biológus
Forrás: Facebook, doktorgoderny.hu