Tudósok majdnem egy évtizeden át kutatták egy új halálos vírus eredetét Kína legmagasabb hegyein és legeldugottabb barlangjain át, míg végül megtalálták a Shitou Barlangban élő denevérekben.
Ez a vírus egy koronavírus volt, mely súlyos akut légzőszervi szindrómát, más néven SARS járványt okozott 2003-ban.
A koronavírusok a vírusok olyan csoportja, melyek felszínét apró koronára hasonlító fehérjetüskék, latinul “corona” borítják.
Több száz koronavírust ismerünk. Közülük hét fertőz embereket, és okozhat megbetegedést. A SARS-CoV koronavírus SARS-t okoz, a MERS-CoV közel-keleti légúti szindrómát, avagy MERS-et, és a SARS-CoV-2 okozza a COVID-19 betegséget.
Az embereket fertőző hét koronavírus közül négy okoz megfázást, vagyis az orr és a torok enyhe, rendkívül ragályos fertőzését. Kettő a tüdőt fertőzi meg, és sokkal súlyosabb megbetegedést okoz. A hetedikre, amely a COVID-19-ért felelős, mindkettő jellemző: könnyen terjed, és súlyos hatással van a tüdőre.
Mikor egy fertőzött személy köhög, vírust tartalmazó cseppeket szór szét. A vírus újabb embert fertőzhet meg, ha a csepp orron vagy szájon át bejut. A koronavírusok legjobban zárt térben terjednek, ahol az emberek közel vannak egymáshoz.
A hideg időjárás megóvja érzékeny burkukat a kiszáradástól, így a vírus két gazda között hosszabb ideig marad életben, ezzel szemben a napsütés UV sugárzása károsíthatja.
Az ilyen szezonális változások jobban számítanak az elterjedtebb vírusoknál. De mivel egy új vírusra még senki sem immunis, annyi lehetséges vírusgazda van, hogy nincs szükség ideális körülményekre a vírus terjedéséhez.
A testben a fehérjetüskék beágyazódnak és egyesülnek a vírusgazda sejtjeivel, így a vírus átveszi az irányítást a gazdasejtek működése felett, hogy az a vírus génjeit sokszorosítsa.
A koronavírusok génjei RNS-ben tárolódnak. Minden vírus RNS- vagy DNS-vírus.
Az RNS-vírusok kisebbek, és kevesebb a génjük, ami miatt sok vírusgazdát fertőznek meg, és gyorsan sokszorozódnak bennük. Az RNS-vírusok általában nem rendelkeznek ellenőrző mechanizmussal, míg a DNS-vírusok igen. Így mikor egy RNS-vírus sokszorozódik, sokkal nagyobb a hiba, vagyis a mutáció lehetősége.
A legtöbb ilyen mutáció haszontalan, vagy még káros is. De van, amelyiktől a vírus jobban alkalmazkodik bizonyos környezethez, például egy új gazdafajhoz.
Gyakran okoz járványt vírus állatról emberre kerülése. Ez történt az ebola, a Zika-láz és a SARS-járványt, valamint a COVID-19 világjárványt okozó RNS-vírusok esetében. Az emberekben a vírus tovább mutálódik: általában nem eléggé ahhoz, hogy új vírus alakuljon ki, de ahhoz eléggé, hogy az eredetitől eltérő vírustörzsek jöjjenek létre.
A koronavírusok pár fontos dologban különböznek a legtöbb RNS-vírustól. A nagyobbak közül valók, tehát sok génnel rendelkeznek. Emiatt nagyobb a káros mutációk lehetősége.
Ennek ellensúlyozására a koronavírusoknak van egy sajátossága: egy enzim, mely megkeresi és kijavítja a másolási hibákat. Ettől a koronavírusok sokkal stabilabbak, és lassabban mutálódnak, mint más RNS-vírusok.
Ez ijesztőnek tűnhet, de a lassabb mutáció valójában biztató jel a legyőzésükhöz. Egy fertőzés után az immunrendszerünk képes gyorsabban felismerni és elpusztítani a kórokozókat, ha újra megfertőződünk, így nem leszünk betegek.
A mutációk immunrendszerünk számára kevésbé felismerhetővé tehetik a vírust, ami miatt nehezebb legyőzni.
A vírus elleni szerek és oltások kevésbé hatásosak lehetnek, mert azokat pontosan a vírusra szabják. Ezért van szükségünk minden évben új influenzaoltásra: az influenzavírus olyan gyorsan mutálódik, hogy folyton új törzsek bukkannak fel.
A koronavírusok lassabb mutációja azt jelenti, hogy az immunrendszerünk, a gyógyszerek és az oltások a fertőzés után talán hosszabb ideig lesznek képesek felismerni azokat, és így nagyobb védelmet adnak nekünk.
Még mindig nem tudjuk, hogy a testünk meddig marad immunis a koronavírusokra. Nem létezik bevett kezelés vagy oltás koronavírusra.
Még nem foglalkoztunk a megfázást okozók kezelésével, és bár a tudósok elkezdtek kezeléseket fejleszteni a SARS-ra és a MERS-re, a járványok véget értek, mielőtt a klinikai vizsgálatok megkezdődtek.
Mivel újabb állatok élőhelyeire tolakodunk be, néhány tudós szerint egy új koronavírus emberre kerülése elkerülhetetlen. De ha megvizsgáljuk az ismeretlen tényezőket, nem lesz feltétlenül pusztító.