Az európai uniós helyreállítási forrásokkal kapcsolatos viták visszatérő eleme, hogy Magyarország azért nem juthat ezekhez a pénzekhez, mert az Európai Bizottság szerint magas a korrupciós kockázat és emiatt veszélybe kerülhet a közösségi pénzek szabályszerű felhasználása.
Ezekről az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban évről évre tájékoztatják a magyar hatóságokat, azonban a magyar kormány nem teszi meg az ajánlásoknak megfelelő lépéseket.
Emiatt a Bizottság véleménye nem változik, és most úgy tűnik, hogy a magyar pozíciók tovább romlanak.
A brüsszeli testület ugyanis újabb kockázatot azonosított a magyar rendszerben, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak.
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld – Észtország, Málta és Hollandia mellett – Magyarországnak, mert nem ültette át megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló uniós szabályokat ((EU) 2017/1371 irányelv).
E szabályok, melyek a Bizottság átfogó csalás elleni stratégiájának részét képezik, védik az uniós költségvetést azáltal, hogy harmonizálják a csalással és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket.
A feltárt problémák főként az irányelv azon rendelkezéseihez kapcsolódnak, amelyek meghatározzák a bűncselekmények (csalás, korrupció és hűtlen kezelés) fogalmát, valamint a szankciókat és az elévülési időt.
Magyarországnak most két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra.
Ha nem sikerül eloszlatni a brüsszeli aggodalmakat, akkor az eljárás a következő szakaszba lépve folytatódik.
Az előbbin túl négy további ügyben is eljárás indult, illetve a már megindított eljárás tovább folytatódott.