A WHO és kemenesi Gábor is megszólalt. Új világjárvány a láthatáron? Az esélyekről beszélt a virológus.
Az Afrikából származó majomhimlő ritka, viszonylag lassan terjedő fertőzésnek számít, két héttel ezelőtt azonban megjelent a briteknél, és azóta több helyen is terjedni kezdett.
A fertőzés általában csak enyhe megbetegedést okoz és a legtöbb ember néhány hét alatt kigyógyul belőle, a súlyosabb megbetegedések viszonylag ritkák.
A BETEGSÉG LEGGYAKORIBB TÜNETEI A LÁZ, FEJFÁJÁS, IZOMFÁJDALOM, HÁTFÁJÁS ÉS A KIMERÜLTSÉG.
A majomhimlő ritkaságát mutatja az is, hogy Angliában legutóbb 2019 végén észlelték a vírust, miközben az Egyesült Államokban is csak két esetben jelent meg tavaly (és végül ők sem adták át másnak a fertőzést).
A briteknél jelenleg kilenc majomhimlővel fertőzött pácienst tartanak számon, és a napokban ezeket az eseteket alaposabban is megvizsgálták a tudósok.
Közölték, hogy a páciensek közül négyen melegek vagy biszexuálisak, és a beszámolóik alapján azt valószínűsítették, hogy a fertőzés szexuális úton terjedhet.
A WHO kiadta a figyelmeztetést és folyamatosan monitorozza a betegség terjedését.
Kemenesi Gábor pécsi virológus is megszólalt a Facebookon a több nyugati országban felbukkant majomhimlő fertőzések kapcsán.
Csütörtökön kiderült, hogy a majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg hat ország szerepel az érintettek listáján.
A bejegyzésben kitért a virológus részletesen a vírusra is.
Azt írta, hogy állatról emberre terjedő fertőzésről van szó, a legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.
A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre
– tette hozzá.
A virológus szerint a vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van, a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns.
Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján, az utóbbi, enyhébb változat okozza.
A majomhimlő emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által „szennyezett” felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel terjedhet.
Testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, ám a szakember szerint semmiképp sem szabad összekeverni a koronavírusnál megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel.
Vakcina egyébként van a majomhimlőre. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is.