Megtörtént a nagy áttörés: halhatatlanná válhatunk az évtized végére?
A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért.
„Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert”
– mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy része a fiatal vérsejtek specifikus tulajdonságaiban rejlik.
A szakemberek ezúttal laboratóriumban nevelt, 18 hónapos egerekbe ültettek át velük egykorú vagy 4 hónapos társaiktól származó csontvelőt – írja a medicalxpress.com.
Hat hónappal később mindkét csoport tagjait standard laboratóriumi teszteknek vetették alá, megvizsgálva az aktivitási szintjüket, a tanulási képességeiket, valamint a térbeli és munkamemóriájukat.
A fiatal csontvelőt kapó egerek az öreg csontvelőt kapótársaiknál, valamint a kontrollcsoport öreg egereinél – ezek nem estek át transzplantáción – is jobban teljesítettek a teszteken.
A kutatók ezután megvizsgálták az egerek hippokampuszát, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt.
A fiatal csontvelőt kapó egerek ezen agyterületén sokkal magasabb volt az idegsejtek közötti kommunikációban fontos szerepet játszó szinapszisok száma, mint az öreg csontvelőt kapó társaiknál, annak ellenére, hogy mindkét csoport tagjai nagyjából azonos számú idegsejttel rendelkeztek.
A szinapszisok kulcsszerepet játszanak az agy teljesítményében.
A kutatók további vizsgálatokat végeztek a hiányzó szinapszisok okának kiderítésére. Megállapították, hogy a fiatal csontvelő által termelt vérsejtek visszafogták a mikrogliasejtek aktivizálódását.
A mikrogliasejtek normál körülmények között „tétlenek” az agyban és a gerincvelőben, de azonnal aktivizálódnak sérülés vagy az idegrendszer gyulladásos megbetegedéseinél, és a károsodás helyszínére vándorolnak.
Ezek a sejtek ugyanakkor képesek „túlpörögni”, és szétzilálják a szinapszisokat. Kevesebb „túlpörgött” mikrogliasejttel az idegsejtek egészségesek maradnának és több szinapszis maradna meg.
Goodridge szerint amennyiben további kutatásokkal sikerül igazolni, hogy az eljárás az embereknél is hatékony lehet, akkor az eredmények segíthetnek olyan terápiák kidolgozásában, amelyek lassíthatják a különféle neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór előrehaladását.