Mondják ezt egy olyan országban, akol több millióan a létminimum alatt élnek, és azt a kabátot sem engedhetik meg maguknak.
Mégis, mit képzelnek ezek magukról?
Borzalmas, hogy milyen emberek vannak a világon. Vannak, akiknek sohasem elég semmiből.
Ezzel önmagában nem is lenne baj, azzal már ellenben sok baj van, hogy valaki ezzel ország-bilág előtt henceg.
A pénzzel felvágni, vagánykodni nagyon könnyű, főleg úgy, ha az ember azért smemit nem tett meg, csak egyszerűen jól házasodott, mint ahogy az a legtöbb luxusfeleségről elmondható.
Luxus Vivi nem tesz lakatot a szájára és kiböki, cipőket 300 ezer forinttól, táskákat 600 ezer forinttól vásárol.
El is sírta magát akkor, amikor a Luxusfeleségek egy turkálóba látogattak.
panaszkosan mesélték el, hogy életükben először használtruha boltban is voltak kénytelenek járni, “mindössze” 30.000 forintot kaptak a vásárlásra.
Egy átlag magyra család 10.000 Fot-ot sem engedhet meg magának havonta, hogy új ruhára kötlse, sokan pedig a mélyszegénység peremén élnek.
Köllő Babett szerint például ez az összeg egy fél sálra elegendő csupán, Csősz Bogi pedig harisnyát szokott ennyiért vásárolni.
Jobboldali fotó: Kerekes István – Kilátás
Ez az egész már csak azért is undorító és megbotránkoztató hozzáállás, mert tényleg nincs olyan helyzetben az ország, hogy ilyeneket akár még csak vicc szintjén is mutogatni lehessen.
A tévézés és a műsorgyártás legalja az, amikor a pórnép elé toljuk az aranytálcán lőtt vadat, majd befalatjuk az elfajzott pénzes némberekkel, végül bemutatunk, és kiszólunk a közönség felé, hogy “EZT MI BIZONY MEGTEHETJÜK, TI PEDIG NEM!”
Pedig ezek a tyúkok nem többek, mint azok, akik nélkülöznek.
És talán még annyira sem rendelkeznek egészséges felfogással az életről, mint az, aki a mélyszegénységben nőtt fel, és saját erőből kellett, hogy kivakarja magár a sz*rból…