„Tanúsítom, hogy a következő szöveg színtiszta igazság és nem a képzelet szüleménye. Az írás egy olyan interjú átirata, amit 1999. decemberében egy nem emberi, hüllőszerű lénnyel folytattam. Ez a nőnemű lény akkor már néhány hónapja kapcsolatban állt egy barátommal, akinek a nevét itt E. F.-fel rövidítem.
Hadd mondjam el, hogy soha életemben nem hittem az ufókban, földönkívüliekben és egyéb hasonló dolgokban, továbbá szentül meg voltam győződve arról, hogy E. F. álmokat, vagy sci-fi történeteket mesélt el, amikor beszámolt első találkozásáról a Lacerta nevű nem emberi lénnyel.
Még akkor is kételkedtem, amikor 1999 december 16-án barátom elhagyatott dél-svédországi házának kis, meleg szobájában saját szememmel pillantottam meg ezt a nem emberi lényt.
Találkozásunkkor azonban annyi megdöbbentő dolgot mesélt el és mutatott meg nekem, hogy szavai valóságát és igazát már nem tagadhatom.
Ez nem egy újabb, hamis ufó-jelentés, amely az igazság feltárását tűzi ki célul, holott maga is kitaláció, ezért tanúsítom, hogy a dokumentumban foglaltak igazak és ezért érdemesek az Ön figyelmére.
Három órán át beszélgettem vele, az anyagot azonban az ő kérésére megrövidítettem.
A kérdések nem mindig abban a sorrendben hangzottak el, ahogy itt szerepelnek, ezért a szöveg néha zavarosnak tűnhet, amiért előre elnézésüket kérem.
Nem könnyű szívvel töröltem az átiratból kérésére a szöveg összes fontos részét, de birtokomban van a teljes dokumentum (testéről és felszereléséről készített rajzaimmal összesen 49 oldal) és néhány kazetta is, amelyre az interjút rögzítettem, ezeket viszont az ő kívánságára még titokban kell tartanom.
Az itt következő rövidített szöveget megbízható finn, norvég, német és francia barátaimnak is elküldöm, hogy saját nyelvükre lefordíthassák, így az átirat remélhetőleg a lehető legtöbb emberhez el fog jutni. Ha az írás Önhöz is eljut, kérem, bátran készítsen róla másolatokat, vagy küldje tovább e-mailen más barátainak.
Tanúsítom továbbá azt is, hogy ez a lény birtokában volt a reptiloid, fajtájának jellemző „paranormális” képességeknek, úgymint a telepátiának és a telekinézisnek, amit tollam megérintés nélküli táncoltatásával és egy alma kezei felett 40 cm-re való lebegtetéssel bizonyított is nekem.
Mindezeket három óra hat perces együttlétünk alatt mutatta meg nekem, és egészen biztos vagyok benne, hogy ezek nem trükkök voltak.
Bizonyára azt is nehezen tudják majd megérteni, elhinni, hogy beszélgetésünkkor kapcsolatban voltam a tudatával. De teljes bizonyossággal állítom, hogy mindaz, ami az interjú közben a mi világunkról a tudomásomra jutott a színtiszta igazság.
Talán abba is beleegyezik majd, hogy felfedjem állításait egy eljövendő háborúval kapcsolatban.
Ole K., 2000 január 8.
Az interjú rövidített átirata: (eredetileg itt jelent meg: itt olvashatod majd a teljes interjút, mi a lényeget mazsoláztuk ki)
1999 december 16.
Kérdés: először is, ki vagy te? Földönkívüli faj követe vagy, vagy erről a bolygóról származol?
Válasz: Ahogy azt a saját szemeddel is látod, én nem emberi lény vagyok és az igazat megvallva még csak nem is vagyok emlős, még emlősökre utaló testi jegyeim ellenére sem, amelyek az evolúció eredményei. Én egy nőnemű hüllő lény vagyok, és egy nagyon öreg hüllő fajhoz tartozom. Mi a Föld őslakói vagyunk, millió évek óta élünk itt. Ismerhetsz bennünket az emberiség vallásos irataiból, szerepelünk a Bibliában is, az egyiptomiak és az inkák is, és sok más ősi nép tudott létezésünkről és tisztelt minket istenként. A keresztény vallás félreértelmezte szerepünket a teremtésben, ezért gonosz kígyóként kerültünk a Bibliába. Pedig ez nem igaz. A fajodat génsebészeti úton földönkívüliek tenyésztették ki és mi jobbára csak passzív nézői voltunk felgyorsított evolúciótoknak. Igaz, amit néhány tudósotok már megsejtett, vagyis hogy fajotok 2-3 millió év alatt, természetellenes gyorsasággal fejlődött ki. Ez teljességgel elképzelhetetlen, mert a természetes evolúció sokkal lassabb folyamat, bár ezt ti még nem értitek. Teremtésetek művi, génsebészeti úton folyt, de nem mi, hanem egy földönkívüli faj vitte végbe. Ha azt kérded, földönkívüli vagyok-e, azt kell mondjam, nem. A Föld lakói vagyunk. Bár vannak kolóniáink a Naprendszerben másutt is, származási helyünk a Föld. Valójában a Föld a mi bolygónk, nem a tietek és soha nem is volt az.
Kérdés: Megmondanád a neved?
Válasz: Nehezet kérsz tőlem, mert az emberi száj nem képes helyesen kiejteni a neveinket (és a neveink rosszul kimondása nagy sértésnek számít közöttünk). A nyelvünk nagyon különbözik a tietektől, de a nevem – megpróbálom az emberi hangokhoz hasonlatosan ejteni – így hangzik: „Sssshiaassshakkkasskkhhhshhh” , amelyben az „s” és a „k” hangokat nagy nyomatékkal ejtjük. Veletek ellentétben nincsen keresztnevünk, hanem egy szóból álló, egyéni nevünk van, amelyet az egyéni kiejtés és az jellemez, hogy ezt a nevet nem gyermekkorban, hanem a felnőtté válás egy bizonyos szakaszában, a vallási vagy tudományos „megvilágosulás” idején kapjuk. Megtisztelnél, ha nem próbálnád kiejteni emberi száddal az én valódi nevemet. Szólíts kérlek Lacertának, rendszerint ezt a nevet használom, ha emberek között vagyok, és beszélgetni akarok velük.
Kérdés: Hány éves vagy?
Válasz: Mi az időt veletek ellentétben nem asztrológiai években, a Föld Nap körüli keringésével mérjük, mert mi a Föld felszíne alatt élünk. A mi időszámításunk a Föld mágneses pólusainak periodikus változásain alapul és ennek megfelelően (a ti számaitoknak megfelelően kifejezve) a mai napon – hadd számoljak csak utána – 57,653 ciklus az életkorom. 16,337 ciklussal ezelőtt világosodtam meg és léptem a felnőtt korba (ez számunkra nagyon fontos időpont). A ti éveitekkel számolva körülbelül 28 éves vagyok.
Kérdés: Mi a te feladatod? Van foglalkozásod?
Válasz: A ti szavaitokkal élve: kíváncsi tanulója vagyok a fajotok szociális viselkedésének. Ezért vagyok itt, ezért is beszélgetek most veled. Ezért fedtem fel E. F. és most te előtted is valódi lényemet. Ezért adom most át neked a titkos válaszokat kérdéseidre, és ezért próbálok helyes válaszokat adni. Látni akarom, hogy miként reagálsz, hogy fajtád többi tagja hogyan reagál. Olyan sok hazug él köztetek, akik azzal kérkednek, hogy ismerik az igazságot rólunk, a földönkívüliekről, a repülő csészealjakról és a hasonló dolgokról, ráadásul sokan el is hiszik hazugságaikat. Látni akarom, mit szól majd a fajtád, ha az igazságot (amit én elmondok neked) a világ elé tárod. Remélem, tévedek, de biztos vagyok abban, hogy mindenki visszautasítja majd szavaimat, de hinnetek kell nekem, ha az elkövetkező éveket túl akarjátok élni.
Kérdés: Olvastam már nyilatkozatodat (amelyet E. F.-nek adtál) erről, de mégis szeretném, ha röviden válaszolnál nekem erre: Az ufók valóban földönkívüliek által vezetett repülő tárgyak, vagy a te fajod repülői?
Válasz: Néhány UFO-észlelés, ahogy ezt ti nevezitek, nekünk tudható be, de a legtöbb nem. A legtöbb „titokzatos” repülő tárgy nem technikai eszköz, hanem legtöbbször természeti jelenségek félremagyarázása, amelyeket a tudósaitok még nem értenek (mint a spontán plazma kitörések magasan az atmoszférában). Mindazonáltal valódi ufóészlelések is vannak, az UFO-k egy része a ti fajotok (főleg a hadseregeitek) birtokában vannak, de tartozhatnak földönkívüli fajokhoz, és néhány közülük a miénk. (De a mi számlánkra írható észlelések csak egy töredéke ezeknek, mert rendszerint nagyon elővigyázatosak vagyunk, és jó módszereink vannak arra, hogy elrejtsük repülőinket az atmoszférában.) Ha egy világos metálszínű szivar alakú hengeres objektumról szóló híreket hallasz, amelynek hossza a ti mértékegységetekkel kifejezve 20 és 260 m között van, és mély, zümmögő hangot hallat, továbbá 5 erős fényű vörös lámpa van rajta (…), akkor nagy valószínűséggel valaki a mi egyik űrhajónkat pillantotta meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az az űrhajó bajba került, vagy valaki közülünk nem volt eléggé elővigyázatos. Van egy kisebb csészealj alakú repülőkből álló flottánk is. A háromszög alakú UFO-k rendszerint a ti hadseregeitek valamelyikéhez tartoznak, bár az elkészítésükhöz földönkívüli technológiát használnak. Ha igazán szeretnéd látni valamelyik repülőnket, akkor a sarkokat és a belső-ázsiai hegyvidéket érdemes szemmel tartani.
Kérdés: Van valami jel, amiről a te fajtádat felismerhetjük?
Válasz: Két jellegzetes szimbóluma van fajunknak. Az egyik (az ősibb) egy kék kígyó, amelynek négy fehér szárny van a hátán (ezeknek a színeknek számunkra vallási jelentősége van). Ezt a jelképet korábban csak bizonyos társadalmi rétegek használhatták, de ma már nagyon ritka – ti emberek ezt a szimbólumot másoltátok írásos emlékeitekbe. A másik jelkép egy misztikus lényt, a ti szavaitokkal élve egy „sárkányt” ábrázol, ahogy körbeölel hét fehér csillagot. Ez a jelkép sokkal elterjedtebb manapság. Ha ezt a jelet látod egy olyan hengerszerű repülőn, amelyről az előző kérdésben esett szó, vagy egy föld alatti létesítményen, akkor az egyértelműen hozzánk tartozik (és azt javasolnám, hogy a lehető leggyorsabban menj el onnan)!
Kérdés: A hét csillag, amit az imént említettél, a Plejádokat jelképezik?
Válasz: A Plejádokat? Nem. A hét csillag valójában bolygók és holdak, és a Naprendszerben létesített hét korábbi kolóniánk jelképei. A csillagok kék háttérben helyezkednek el, és a sárkányszerű kör a Föld gömbölyűségére utal. A hét fehér csillag a Holdat, a Marsot, a Vénuszt és a Jupiter, ill. a Szaturnusz négy holdját jelölik, amelyeket a múltban kolonizáltunk. Két kolóniát azóta elhagytunk, így öt csillag használata helyesebb lenne.
Kérdés: Ha már nem engeded, hogy fotókat készítsek rólad, – ami sokat segítene létezésed és a történet valódiságának alátámasztásában – megtennéd, hogy részletesen leírod kinézetedet?
Válasz: Tudom, sokat jelentene néhány fotó az interjú valódiságát illetően. Ti emberek amúgy is nagyon kétkedőek vagytok (ami jó nekünk és a többi idegen fajnak, amelyek a bolygótokon ténykednek). Tehát még ha lennének is fotóid, sokan mondanák közületek, hogy hamisítványok, és én csak egy álruhás nő vagyok, ami nagyon bántana engem. Ezért meg kell értened, nem adhatok engedélyt arra, hogy lefényképezz engem, vagy az eszközeimet. És ennek több oka is van, amit nem kívánok részletekbe menően elmondani, de az egyik ok az, hogy létezésünket továbbra is titokban akarom tartani, a másik pedig vallási természetű. Mindazonáltal szabad rajzokat készítened rólam és az eszközeimről is, amelyeket később mutatok be neked. Megpróbálhatnám szavakkal leírni külsőmet, de kétlem, hogy embertársaid képesek lesznek elképzelni magukban valós kinézetemet a szavak segítségével, mert a reptiloid és más intelligens lények létezésének tagadása az agyatokba van programozva. Azért megpróbálom.
Képzeld magad elé egy átlagos nő testét. Mint nektek is, nekem is van fejem, két karom, két kezem, két lábam, két lábfejem. Testem arányai is hasonlítanak a tietekére. Mivel nőnemű vagyok, nekem is vannak melleim (Hüllő eredetünk ellenére az evolúciós folyamat eredményeként 30 millió évvel ezelőtt mi is tejjel kezdtük el táplálni kicsinyeinket, mivel ez a legjobb módszer életben tartásukra. A ti fajotok esetében ez már a dinoszauruszok korában kialakult, majd megjelent a mi fajunk esetében is. Ez azért nem jelenti azt, hogy mi is valódi emlősökké váltunk volna.), de a mi emlőink nem olyan nagyok, mint az emberi nőké, továbbá méretük nagyjából minden egyednél azonos. Külső nemi szerveink mindkét nem esetében kisebbek, mint az embereknél, de láthatóak és szerepük is megegyezik az emberi nemi szervekkel (az evolúció egy másik adománya a fajunknak).
A bőröm zöld-bézs színű – halványzöld – és barna pöttyök rendetlen mintázatával tarkított (minden folt 1-2 cm nagyságú) a bőrünk és az arcunk. (A minták a két nem esetében eltérőek, a nőneműeknek több van testük alsó részén és az arcukon.) Láthatod, ahogy az én esetemben két vonal húzódik a szemöldökömtől az orcámon át az államig. A szemeim valamivel nagyobbak az emberi szemeknél (ezért látunk mi jobban a sötétben), jellegzetes nagy fekete pupillánk, amit egy kis világoszöld írisz vesz körül (a hímek írisze sötétzöld). A pupillánk vágott alakú és egy kis fekete vonaltól egészen nagy tojás alakot is fel tud venni, ami azért van, mert a szemünk nagyon érzékeny a fényre és ezt így tudjuk kompenzálni. Nekünk is kívülről látható, kerek fülünk van, igaz kisebb és nem is annyira íves, mint a tietek, mégis jobban hallunk nálatok, mert a füleink nagyon érzékenyek a hangra (szélesebb frekvencia tartományban hallunk nálatok). Van egy izom vagy héj a füleink felett, amellyel tökéletesen be tudjuk zárni őket, pl. ha víz alá merülünk. Az orrunk hegyesebb, és van egy v-alakú ív a két orrlyukunk között, amely őseink számára hőlátást tett lehetővé. Bár ez a szerv már elcsökevényesedett, még mindig érzékelni tudjuk vele a hőmérsékletet. Ajkaink hasonló formájúak, mint a tieitek (a nőnemű egyedeké kicsit nagyobb, mint a hímeké) csak világos barna színükben térnek el, fogaink nagyon fehérek és erősek, ill. kicsit hosszabbak és élesebbek a ti emlős fogaitoknál. Nálunk nincs többféle hajszín (a hajunk színe korunkkal együtt változik) az eredeti szín – mint az enyém is – zöldesbarna. Hajunk vastagabb és erősebb a tieteknél és sokkal lassabban nő. Ráadásul szőrzet egyedül a fejünkön van.
Testünk, karjaink és lábaink méretükben és formájukban is hasonlítanak a tietekre, színük azonban eltérő (zöld-bézs, mint az arcunk), a bőr combunkon és felkarunkon pikkelyhez hasonló. Öt ujjunk valamivel hosszabb és vékonyabb az emberi ujjaknál, tenyerünk sima és nincsenek benne vonalak, hanem ezt is egy pikkelyszerű anyag és barna foltok keveréke borítja (mindkét nem esetében megtalálhatóak a foltok a tenyéren), ezen kívül ujjlenyomatunk sincs. Ha megérintesz, érezni fogod, hogy bőröm selymesebb tapintású, mint a ti szőrrel borított bőrötök. Mindkét kezünk középső ujján éles köröm található. Láthatod, hogy az én körmeim nem olyan hosszúak és gömbölyű a végük. Ez nememből adódik. A hímeknek hosszú, hegyes körmük van, amely 5-6 cm-re is megnő. Egy másik dologban viszont nagyon eltér a tietekétől a testem: hüllő eredetemre utal a hátamon végighúzódó csontos kitüremkedés, amit a ruhámon keresztül is érezni lehet. Ez nem a gerincem, hanem egy összetett lapszerű képződmény, ami a fejemtől a csípőmig fut. Sok ideg és véredény szövi át a lapkákat (amelyek nagyjából 2-3 cm hosszúak és nagyon érzékenyek – ezért nem szeretünk támlás székekben ülni). A lapocskák a szexuális életünkön kívül a testhőmérsékletünk szabályozását végzik. Ha fény éri őket, a lapok megtelnek vérrel, és a Nap felmelegíti hüllő vérünket, amely átjárva a lapocskákat, majd a testünket nagyon kellemes érzést okoz.
Hogy még miben különbözünk tőletek? Nincs köldökünk, mert nem az emlősök mintájára hozzuk világra utódainkat. A többi külső eltérés olyan kicsi, hogy fel sem tűnik, ha ruhában vagyunk. Azt hiszem, elég alapos leírást adtam. Talán készíthetnél rajzokat is.
Kérdés: Milyen ruhát viseltek általában? Ami rajtad van, gondolom, nem a hétköznapi viseleted.
Válasz: Nem, az emberi ruhákat csak akkor hordom, amikor köztetek járok. Az igazat megvallva nem túl kényelmes számomra ilyen szűk ruhákat hordani, mindig szokatlanul hat, ha felveszem őket. Ha nem vagyunk otthon (itt föld alatti otthonainkra gondolok), vagy nagy mesterséges napozóhelyeinken, akkor hasonló nevű társaink között általában meztelenek vagyunk. Ez meglep téged? Ha nyilvános helyen vagyunk lenge, puha anyagból készült öltözetet hordunk. Említettem már, hogy testünk sok része, a hátunk pedig kifejezetten érzékeny az érintésre, ezért szűk ruhában kényelmetlenül érezzük magunkat. A nő és a hím egyedek ruhái gyakran csak a színükben térnek el.
Kérdés: Amikor „hasonló nevű társaidról” beszélsz, a családodra gondolsz?
Válasz: Nem, nem igazán. A család olyan egyedeket takar, akik genetikailag is összetartoznak, mint az apa, anya és a gyerekek. Ahogy korábban mondtam nekünk különleges, egyedi neveink vannak. A név kiejtése teljesen egyedi, nincs még egy azonos nevű egyed, de a nevünk középső része elárulja, melyik családhoz tartozunk. (Ezt a szót kell használjam, mert a ti nyelveteken nincs erre megfelelőbb.) De ez nem jelenti azt, hogy a csoport egyedei genetikailag is hasonlóak egymáshoz, mert ezek a csoportok rendszerint elég nagyok (20-70 egyed). Nagyobbrészt genetikailag összetartozó egyedek vannak ebben is, leszámítva azokat, akik a csoportot elhagyták, és a legszorosabb kapcsolatok az apák, anyák és a gyermekeik közt jönnek létre. Ősi társadalmi rendünk túl összetett és a legalapvetőbb dolgok megbeszélése is órákig tartana. Talán következő találkozásunkkor majd részletesen beszámolok neked ezekről a dolgokról.
Kérdés: Van farkad, mint a normális hüllőknek?
Válasz: Látsz rajtam? Nem, nincs látható farkunk. Ha megnézed a csontvázunkat, látható egy lekerekedett kis csont a gerincoszlopunk végén a medencénk mögött. Ez őseink farkának elcsökevényesedett maradványa és kívülről nem is látható. Oh, magzataink rendelkeznek farokkal fejlődésük első hónapjaiban, de ez a farok még születésük előtt felszívódik. Farokra csak azoknak a primitív élőlényeknek van szüksége, amelyek a két lábon járást próbálgatják, és farkukat egyensúlyozásra használják. A mi csontvázunk átalakult az evolúció során, gerincünk szinte teljesen azonos alakú, mint a tietek.
Kérdés: Azt mondtad, másként hozzátok világra utódaitokat. Talán tojásokat raktok?
Válasz: Igen, de nem olyat, mint a madarak, vagy a primitív hüllők. Az embrió egy protein-folyadékban fejlődik az anya méhében, de van egy tojás formájú, nagyon vékony mész héj is körülötte, amely kitölti a méhet. A héjon belül az embrió teljesen független az anya testétől és minden anyaggal el van látva, ami a fejlődéséhez szükségeltetik. Van egy köldökzsinórhoz hasonló szervünk, amely a hátunk lemezei mögött csatlakozik a testhez. A születéskor az egész, csúszós fehérjével borított tojás átpréselődik a vaginán, és a baba ebből a puha tojásból bújik ki néhány perccel később. A középső ujjakon elhelyezkedő körmöket a babák ösztönösen használják a tojás héjának feltöréséhez. Születésükkor a babák kisebbek az ember gyermekeinél, méretük 30-35 cm a ti mértékegységetekkel kifejezve, míg a tojás nagyjából 40 cm hosszú (az emberinél kisebb vaginánk miatt), de felnőtt testméretünk 160–180 cm között mozog.
Kérdés: Hogyan szabályozzátok a testhőmérsékleteteket? Korábban azt mondtad, hogy élvezitek a napozást. Milyen hatással van a fény a szervezetetekre?
Válasz: Nem vagyunk emlősök, és mint hüllők, testhőmérsékletünk a környezet hőmérsékletétől függ. Ha megfogod a kezem, érezheted, hogy hidegebb a tiednél, mivel az átlagos testhőmérsékletünk 30-33 fok. Ha napozunk (főleg, amikor meztelenek vagyunk és a hátlemezeinket is felé fordítjuk), testhőmérsékletünk percek alatt 8-9 fokot emelkedhet. Ez sok enzim és hormon termelését okozza, amitől szívünk és agyunk, és összes többi szervünk aktívabbá válik, és nagyon jól érezzük magunkat. Bár ti emberek is élvezitek a napfényt, számunkra ez az elképzelhető legnagyobb öröm (talán a ti orgazmusotokhoz hasonlíthatnám). A meleg folyadékokban való úszást is nagyon élvezzük, amely megemeli a testhőmérsékletünket. Ha néhány órát árnyékban töltünk, a testhőmérsékletünk hamar visszaesik 30-33 fokra. Bár ez nem rossz számukra, sokkal jobban szeretjük a fényt. Mesterséges föld alatti nap-termeink vannak, de a valódi Nap fényével nem lehet őket összehasonlítani.
Kérdés: Mivel táplálkozol?
Válasz: Általában sokféle dologgal, mint a hús, a gyümölcs, zöldség, ill. különféle gombák, amelyeket föld alatti farmokon tenyésztünk. Több olyan táplálékot is elfogyasztunk, ami számotokra mérgező lenne. A lényegi különbség közöttünk az, hogy nekünk mindenképp kell húst is fogyasztanunk, mert a szervezetünk igényli a proteineket. Veletek ellentétben nem fogyaszthatunk csak növényi táplálékot, mert hús nélkül az emésztésünk leállna és néhány héten, hónapon belül elpusztulnánk. Sokan közülünk nyers húst is esznek, ami számotokra visszatetsző lehet. Én személy szerint a főtt húst és a felszíni gyümölcsöket, az almát és a narancsot szeretem.
Kérdés: Mondanál nekem valamit fajod történetéről és evolúciójáról? Milyen régóta létezik a fajotok? Ti is a primitív hüllőkből fejlődtetek ki, mint az emberek a majmokból?
Válasz: Nos, ez egy nagyon hosszú és összetett történet, ami majd biztosan hihetetlennek tűnik számodra, de ez az igazság. Megpróbálom röviden elmondani. 65 millió évvel ezelőtt sok, kevésbé fejlett ősünk elpusztult a dinoszauruszokkal egy globális kataklizmában. A pusztulás oka nem egy nagy aszteroida becsapódása volt, ahogy azt tudósaitok képzelik, hanem egy háború két ellenséges földönkívüli faj között, amely jobbára bolygótok körül az űrben és az atmoszféra magasabb részeiben zajlott. Nem sok pontos ismeretünk maradt ezekből a korai időkből, de ekkor háborúztak földönkívüliek először a Földön – és egész biztosan nem utoljára, közeleg egy újabb háború, hiszen a szembenálló idegen fajok között már 73 éve egy „hidegháború” zajlik. A 65 millió évvel ezelőtti háborúban két olyan idegen faj vett részt, amelyek nevei a ti számotokra nem kimondhatóak. Bár ki tudnám előtted ejteni neveiket, a hangok sértenék a füleidet. Az egyik faj emberszerű volt, mint a ti fajotok, csak annál sokkal öregebb, és annak a csillaghalmaznak az egyik naprendszeréből származott, amit ti Procyonnak hívtok. A másik egy reptiloid faj volt, erről nem tudunk sokat, de a mi fajunkkal biztosan nem állt kapcsolatban, hiszen mi külső behatás nélkül a földi hüllőkből fejlődtünk ki (leszámítva, amikor saját magunk alkalmaztuk a manipulációt, de erre még később visszatérünk). A fejlett reptiloid faj nem ebből a világból származott. Hogyan is magyarázhatnám el neked? A ti tudósaitok nem értették meg az Univerzum valódi természetét, mert logikátlan elmétek a legegyszerűbb összefüggéseket sem érti és hibás matematikán, számokon alapul. Ez génjeitekbe van kódolva, de majd erre is visszatérek még. Legyen elég annyi, hogy az Univerzum megismerésétől ugyanolyan messze vagytok, mint 500 évvel ezelőtt.
Olyan kifejezésekkel, amiket talán megértesz, a másik faj nem ebből az Univerzumból származott, hanem az omniverzum egy másik „buborékából”. Ti talán másik dimenziónak neveznétek, de ez nem a megfelelő szó erre (ráadásul a dimenzió szó jelentését is hibásan értelmezitek). A tény, amire szeretnélek emlékezetni, az az, hogy a fejlett fajok képesek az omniverzum buborékai közt közlekedni – ahogy ti nevezitek – a kvantum technológia és saját technikáik segítségével. Az én fajom is fejlett mentális képességekkel rendelkezik a ti fajotokhoz képest, de nem vagyunk képesek a szuperhúrokon/buborékokon technikai segítség nélkül átkelni. Más, a Földeteken tevékenykedő fajok azonban képesek erre, amit ti varázslatként éltek meg, ahogy ez őseitekkel is történt.
Visszatérve saját történetünkhöz: az első földönkívüli faj (a humanoidok) kb. 150 évvel a reptiloidok előtt érkeztek a Földre és kolóniákat létesítettek az akkori kontinenseken. Nagy kolóniájuk volt az Antarktiszon (ahogy ti ezt a kontinenst ma nevezitek), ill. Ázsiában. Ők a hüllők elődjeivel békében éltek együtt. Amikor a fejlett reptiloid faj elérte a Földet, a procyoniak békével próbáltak közeledni, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak és néhány hónapon belül világméretű háború tört ki. Ezek az idegen fajok a fiatal bolygót nem faunájáért, vagy a fejletlen fajok miatt akarták megszerezni, a valódi okuk a nyersanyagok szerzése, ezen belül a réz megszerzése volt. Hogy megértsd indokaikat, meg kell értened, hogy a réznek nagy jelentősége van néhány fejlett faj számára (még ma is), mivel más bomlékony anyagokkal együtt, erős mágneses tér és radioaktív sugárzás hatására a fluktuáló mezőkön való átjutáskor új, stabil elemeket alkot. A réz más anyagokkal való egyesülése a mágneses/radioaktív mező-kamrában olyan erőtereket képes létrehozni, amely számos technológiai eljáráshoz nélkülözhetetlen (ezek azonban olyan összetett eljárások, amiket egyszerű agyaddal nem vagy képes felfogni). Mindkét faj szerette volna megszerezni a Föld réztartalékait, és háborúztak érte az űrben és a Föld körül. Kezdetben az emberszerű faj kerekedett felül, de a harcok során a reptiloid faj egy rendkívül erős kísérleti fegyver bevetése mellett döntöttek, amely egy speciális fúziós bomba volt. Azt várták tőle, hogy a bolygón minden életet elpusztítson, de megóvja az értékes réz-nyersanyagot. A bombát az űrből lőtték ki, és azon a területen robbant fel, amit ma Közép-Amerikának neveztek. Mivel az óceánban robbant fel, a fúzióba belépő hidrogén megtöbbszörözte a bomba erejét. Az eredmény gyilkos sugárzás lett, ami nukleáris télbe taszította a bolygót több mint 200 évre. A legtöbb humanoid elpusztult, de ismeretlen okból – talán a sugárzás miatt – nemsokára a reptiloid faj is elvesztette az érdeklődését a bolygó iránt. Bár a Földet nem fenyegették már idegen fajok, a felszíni fajok kipusztultak. Egyébként az egyik anyag, ami a fúziós bomba hatására létrejött, az irídium volt. A ti tudósaitok ezt a földfelszínen koncentrálódott irídiumot egy óriásmeteor becsapódásának bizonyítékaként tartják számon, ami a dinoszauruszok kipusztulásáért volt felelős. Ez azonban nem így történt, de honnan is tudhatnátok?
Nos, a legtöbb dinoszaurusz kihalt (nem is annyira a robbanás következtében, mint inkább abban a nukleáris télben, a radioaktív hamuesőben, ami utána következett). A következő 20 éven belül szinte az összes dinoszaurusz kihalt, bár néhány faj – különösen a tengerekben élők – még 200-300 évig kihúzták, de a klimatikus változások miatt később ezek is kipusztultak.
A nukleáris tél 200 évig tartott, és az átlaghőmérséklet is kisebb lett a korábbinál. A kataklizma ellenére néhány faj, mint a halak – ahogy a cápák is –, a madarak, és a kis csúszó-mászó emlősök – a ti őseitek –, továbbá számos hüllő – például a krokodilok – képesek voltak fennmaradni. És fennmaradt egy kicsi, de fejlett dinoszaurusz faj is, amely az utolsó nagy dinoszaurusz fajokkal együtt fejlődött ki, olyanokkal, mint amit Ti tirannoszaurusznak hívtok.
Ez a hüllő két lábon járt és leginkább az Iguanodonról készült rekonstrukcióitokhoz hasonlított (ugyanis az Iguanodonok családjából származott), de kisebb volt azoknál (megközelítőleg 150 cm) és volt néhány emberies tulajdonsága, mint a megváltozott csontszerkezet, megnövekedett koponya és agy, markolásra képes hüvelykujj, megváltozott szervezet és emésztés, az arc közepén ülő, fejlett szemek… és a legfontosabb… új, jobb agyrendszer. Ez volt a mi közvetlen ősünk. Feltételezések vannak arról, hogy az új faj a sugárzás által kiváltott mutáció útján jött létre, de ez nem bizonyos. Mindazonáltal a kis, emberszerű dinoszaurusz a következő 30 millió évben is folytatta evolúciós fejlődését. (Ahogy már korábban mondtam, a fajok evolúciójához, hogy állatból gondolkodó lénnyé váljanak, több idő kell, mint ahogy azt ti képzelitek, hacsak a fejlődés nem mesterségesen irányított, ahogy ez a Ti esetetekben is van.) Ezek a lények elég okosak voltak ahhoz, hogy ne haljanak ki az elkövetkező évmilliók során, mert megtanultak alkalmazkodni. Barlangokban laktak a hideg nyílt tereppel szemben, kövekből és ágakból szerszámokat készítettek és megtanulták, hogy a tűzzel melegen tarthatják testüket, ami a mi fajtánk számára létfontosságú a túléléshez. A következő 20 millió év alatt ez a faj 27 alfajra bomlott, amelyek jobbára primitív háborúkat vívtak a dominanciáért. (A korábbi hüllő fajok sajnos többé-kevésbé hajlamosak voltak az evolúciós fejlődés során alfajokra bomlani. Ezt jól láthatod abból, hogy mennyire szükségtelenül sok faja volt a korábbi állati dinoszauruszoknak.)
Nos, a természet nem volt hozzánk kegyes és a korábbi 27 alfajból 24 kipusztult részben e primitív háborúk, részben az evolúció következtében, mivel agyuk nem volt elég fejlett a túléléshez, és testhőmérsékletüket sem voltak képesek megváltoztatni, amikor az éghajlat változása szükségessé tette volna. 50 millió évvel a háborúk és a dinoszauruszok után csak három (már technikailag is fejlett) faj maradt fenn. Végül ezek a fajok természetes és mesterséges kereszteződések következtében egyesültek, majd génsebészeti ismereteink segítségével eltávolítottuk a fajokra bomlásért felelős gént örökítőanyagunkból. Történelmünk és hitünk szerint ez volt az az idő, amikor a génmanipulációs úton kialakult végső, reptiloid fajunk – az a lény, amilyen én is vagyok. Ez megközelítőleg 10 millió éve történt, és evolúciónk ennél a pontnál szinte meg is szakad (bár az elkövetkező századokban is voltak kisebb változások kinézetünkben, amely ember- és emlősszerűvé tett minket, fajunk nem bomlott többé alfajokra). Láthatod, hogy nagyon régi faj vagyunk a tiétekhez képest, amely kis majomszerű lényként ugrált a fákon, amíg mi felfedeztük a technikát, a Naprendszer más bolygóit kolonizáltuk és hatalmas városokat alapítottunk a Földön (amelyek mára nyomtalanul eltűntek az idők folyamán), megváltoztattuk génstruktúránkat, amíg Ti állatokként éltetek.
10 millió éve Afrikában (ugyancsak klimatikus változásoknak köszönhetően) egy majomszerű faj elkezdett fejlődni, lejött a fákról a földre. Evolúciójuk azonban nagyon lassú volt, ahogy ez általában az emlősökre jellemző, és ha nem történt volna fajtád esetében valami váratlan dolog, ma nem ülhetnénk itt beszélgetve, mert én komfortos modern házamban laknék, te pedig egy barlangban, állati szőrökbe bújva próbálnád felfedezni a tűzkészítés titkát, de az is lehet, hogy valamelyik állatkertünkben ücsörögnél. De a dolgok másképp alakultak, és most azt hiszitek magatokról, hogy Ti vagytok a „teremtés koronái”, és ti ültök modern házaitokban, míg nekünk bujkálva, rejtőzködve kell élnünk elhagyott vidékeken, vagy a föld alatt. Körülbelül másfél millió éve egy másik idegen faj érkezett a Földre – meglepő módon ők voltak az első látogatók 60 millió év óta, még jobban csodálkoznál ezen, ha tudnád, hány földönkívüli faj létezik még. Ez a humanoid faj, amelyet Ti „Ilojiim”-nak neveztek, nem a nyersanyagok miatt és a réz miatt érkezett ide, hanem teljes csodálkozásunkra a fejletlen majomszerű őseitek miatt. Jelenlétünk ellenére a bolygón az idegenek elhatározták, hogy segítenek a majmoknak gyorsabban fejlődni, hogy utána szolgafajként segítsenek nekik következő háborúikban. Fajotok sorsa nem nagyon érdekelt minket, de nem örültünk az Ilojiimok jelenlétének bolygónkon, és ők sem örültek a mi jelenlétünknek új, galaktikus állatkertjükben. Ezért hatodik és hetedik teremtésetek háborúhoz vezetett köztünk. A háborúról a Biblia című könyvetek is szót ejt, bár nagyon zavarosan. Ami azt illeti ez egy hosszú és bonyolult történet. Akarod, hogy folytassam?
Kérdés: Nem, most nem kell. Jegyzeteltem, amíg beszéltél és lenne néhány kérdésem.
Válasz: Kérdezz nyugodtan.
Kérdés: Először is nagyon nagy időskálát tekintettél át. Azt állítod, hogy az őseid együtt éltek a dinoszauruszokkal, túléltek egy mesterséges kataklizmát és 40 millió éven át fejlődtek, amíg 10 millió évvel ezelőtt le nem zárult törzsfejlődésetek. Ez elég hihetetlenül hangzik a számomra, tudnál még mondani erről valamit?
Válasz: Megértem, hogy számodra ez tökéletesen hihetetlen, mert te egy fiatal, génépítészetileg megalkotott faj egyede vagy. Történelmetek látómezeje néhány száz évet ölel fel, és azt hiszitek, hogy ez normális. De nem az, hanem lehetetlen. Kondicionált agyad nyilván nem képes ekkora időintervallumokat kezelni. Lehet, hogy evolúciónk időtartama túl hosszúnak tűnik a szemedben, de ez a természet valódi rendje. Emlékezz csak, korai emlős őseitek is együtt éltek a dinoszauruszokkal és hozzánk hasonlóan túlélték a bombát. A rákövetkező évmilliók alatt lassan fejlődtek és sok új, méretükben és külsejükben is különböző fajt hoztak létre. Ez volt a test evolúciója, de mi van az értelemével? Egyszerű állatok voltak. Az emlősök 150 millió éven át fejlődtek, de csak az utóbbi 2-3 millió évben váltak értelmes, gondolkodó lényekké. Ilyen rövid idő alatt jöttek létre azok a lények, amelyek közé te is tartozol. Gondolod, hogy természetes módon? 148 millió év fejlődés állatszerű emlősként, majd 2 millió év, hogy értelmes lényekké váljatok? Tedd fel magadnak a kérdést, lehet ez a gyors evolúció a természet műve? Fajod bizonyára sokkal tudatlanabb, mint amilyennek hittem. Nem a mi törzsfejlődésünk volt természetellenes, hanem a tietek.
Kérdés: Értem. De lenne még egy kérdésem. Sok konkrétummal szolgáltál a 65 millió évvel ezelőtt folytatott háborúról az idegen fajjal. Ez jóval azelőtt történt, hogy fajod valóban intelligensé vált volna – már, ha jól értettelek. Akkor honnan tudhattok ilyen sokat az akkori háborúról és fajotok evolúciójáról?
Válasz: Ez egy jó kérdés, sokkal jobb az előzőnél és erre nem is adtam eddig magyarázatot. Ismeretünket abból a leletből nyertük, amelyet régészeink 16 000 évvel ezelőtt a mai Észak-Amerika területén találtak. Találtak egy 47 cm átmérőjű tálat, amely még számunkra is ismeretlen mágneses anyagból készült. A tálon belül volt még egy kristálytál is, amelynek molekuláris szerkezetébe hatalmas információmennyiséget tároltak el. Ezt a „memórialapot” „procyoni” humanoid faj utolsó túlélői hagyták hátra 65 millió évvel ezelőtt és teljesen épp volt, amikor ráakadtunk. Tudósainknak sikerült dekódolniuk az információkat, ekkor hallottunk először a távoli múlt eseményeiről és arról, hogy mi vezetett a dinoszauruszok kihalásához. A tál részletes információval szolgált mindkét fajról – a humanoidokról talán kicsit többről – és a fúziós bombáról is. A Földön élő állatokról és szauruszokról is volt benne szó, sőt még a mi korai, intelligens őseinkről is. Az evolúciónkról a többi ismeretünket csontvázak tanulmányozásával és a DNS visszafejtésével, dekódolásával nyertük. Amint látod, eredetünkről 16 000 éve ismerjük a teljes igazságot, előtte vallási hiedelmeink határozták meg feltételezéseinket.
Kérdés: Mi történt a két idegen fajjal?
Válasz: Valójában nem tudjuk. A bombát túlélő humanoidok a háborút követő években meghaltak. Később sem ők, sem a másik reptiloid faj nem tért vissza ismereteink szerint a Földre. Ami a reptiloid fajt illeti, kicsi a valószínűsége, hogy később fizikai lehetőségük lett volna visszatérni. Feltételezéseink szerint az elmúlt évmilliók folyamán mindkét faj kihalt.
Kérdés: Beszéltél fajtád csontvázairól. Hogy lehet az, hogy az emberi régészek eddig nem találták meg őseidnek nyomait, annak ellenére, hogy olyan régóta élnek ezen a földön? Sok primitív dinoszaurusz faj csontvázát megtaláltuk, de olyat nem, amelynek nagyobb, fejlett agya és hüvelykujja lett volna, amint azt korábban említetted.
Válasz: Megtaláltátok már, csak „nagy” tudósaitok még nem voltak képesek összeállítani a csontvázakat teljesen, mivel ők hüllőket látnak a csontokban és nem értelmes lényeket. Csodálkoznál, ha tudnád, hogy mennyi – kifejezetten kicsi – helytelenül összerakott szaurusz csontváz van kiállítva a múzeumaitokban, mert a csontok jó része nem is tartozott valójában össze, vagy az „állati” szaurusz csontváz rekonstrukciója úgy van kipótolva, hogy az egy soha nem létezett állatot mutat be. Sok tudósotok felfigyelt már erre a problémára, de véleményüket ne merik nyilvánosságra hozni, mert nincsenek bizonyítékaik, és inkább azt mondják, hogy a csontváz hiányosságai ellenére helyesen van összerakva. Sok ősünk csontját használták iguanodonok rekonstrukciójához, ez jól látszik a kezek hüvelykujján, nézz csak meg egy múzeumot, és tudni fogod, miről beszélek. Néhány éve egy USA-ban élő tudós majdnem teljes pontossággal összerakta fajunk egy példányának csontvázát, de a helyi önkormányzat elkobozta a csontokat, mivel részben tisztában van létezésünkkel. Ahogy évezredek óta, ma is a föld alatt élünk, ezért nem fogtok fajunk egyedeiből csontvázakat, tetemeket találni.
Kérdés: Többször említetted a föld alatti városaitokat és a mesterséges napfényt. Azt érted ezen, hogy a Föld burka üreges és egy másik Nap is rejlik alatta?
Válasz: Nem, a Föld felszíne nem csak egy burok és nincs belül egy másik Nap. Ez az elmélet nevetséges, ráadásul fizikai lehetetlenség – még a te fajtádnak is tisztában kellene lennie ezzel. Tudod Te, hogy mekkora mennyiségű anyag kell a Napnak ahhoz, hogy hosszabb időn át sugározza a fúzió révén a fényt és az energiát? El tudod képzelni, hogy van egy másik, működő Nap a bolygó belsejében? Amikor föld alatti lakóhelyeinkről beszélek, hatalmas barlangrendszerekre gondolok. Azok a barlangok, amiket Ti a felszín közelében felfedeztetek semmik a föld gyomrában, 2-8000 m mélységben lévő barlangokhoz, tárnákhoz képest. Ezek a barlangrendszerek adnak helyet fejlett nagyvárosainknak. Legnagyobb telepeink a sarkokon, Belső-Ázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában vannak. Városaink világítását mesterséges fényforrások adják, amelyek fénnyel töltik be a csarnokokat és alagutakat. Minden városban vannak speciális, UV-fénnyel megvilágított járataink, ahol felmelegíthetjük testünket. Ezenkívül vannak természetes napozóhelyeink elhagyott vidékeken, főként Ausztráliában és Amerikában.
Kérdés: Hol található egy felszínközeli bejárat a Ti világotokba?
Válasz: Csak nem gondolod, hogy elmondom neked a pontos helyét? Ha rá akarsz találni egy ilyen bejáratra, jobb lesz, ha magad keresed meg – bár én azt tanácsolnám, ne tedd! Amikor négy napja a felszínre jöttem, egy olyan átjárót használtam, amely innen északra egy nagy tótól nagyjából 300 kilométerre található, de kétlem, hogy valaha is megtalálnád – a világnak ezen a részén csak néhány átjáró található. Hadd adjak egy tanácsot: ha bekerülnél egy szűk alagútba, vagy barlangjáratba, amelyben egyre beljebb hatolva a falak simábbá válnak és meleg levegő áramlik a mélyből, esetleg hallod az áramló levegőt egy szellőzőjáratból süvíteni, keress egy különösen sima, szürke fémajtót. Ha sikerül kinyitnod az ajtót – amit nem tudok elképzelni – bejutsz egy kör alakú szervizszobába, ahol szellőzőket és a mélybe vezető lifteket fogsz találni. Ez a szoba a mi világunk bejárata. Tudnod kell, hogy mire Te ide elértél, mi már tudatában vagyunk a Te jelenlétednek és elég nagy bajban vagy. Keress reptiloidokra jellemző jeleket a falakon, ha nem találsz ilyet, még nagyobb bajba kerültél, mivel nem minden föld alatti járat tartozik hozzánk. Néhány új alagútrendszert földönkívüli fajok használnak, amelyek közt több ellenséges is. Így a tanácsom az, hogy ha ilyen furcsa föld alatti helyre kerültél, fuss el olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudsz!
Kérdés: Korábban azt mondtad, hogy az emberek között a Lacerta nevet használod és élvezed a felszínen a valódi Nap fényét. De hogyan maradsz titokban az emberek előtt? Te nem hasonlítasz hozzánk, bárki láthatja. Mégsem beszél rólatok senki, annak ellenére, hogy teremtésünk óta együtt éltek velünk a Földön. Tudnál erre magyarázatot adni?
Válasz: Először is, fajomat már sokszor leírtátok, láttátok és tiszteltétek korai történelmetek során, példának okául a Biblia is megemlékezik rólunk. A dél-amerikai kontinensen sok templomban találhatsz rólunk rajzokat, leírásokat. India és Afrika bölcsei is gyakran feljegyezték fajunkat. Azt hiszem, mi vagyunk a legtöbbet emlegetett nem emberi faj, az ilojiimok mellett. Ha nekem nem hiszel, gondold csak át történelmeteket, és látni fogod szavaim igazságát. „Nagy” tudósaitok babonának és vallásnak nevezték a belénk vetett hitet és a mai, „intelligens” emberek már elfelejtkeztek létezésünkről.
De ma is élnek szemtanúk, akik felszínközeli találkozások során, saját maguk szereznek bizonyságot létezésünkről. Sajnos az ilyen „őrültek” bejelentéseit a média sosem veszi komolyan – ami számunkra jó, ezért is engedjük, hogy azok az emberek saját valónkban ismerjenek meg minket. Fajom bizonyos tagjai közvetlen kapcsolatban állnak tudósaitokkal és politikusaitokkal, ami viszont szigorúan titkos, és a közvélemény sosem értesül róla. A találkozók javarészt az idegen fajok közötti közelgő háború, és a háborúban betöltendő szerepünk kapcsán jönnek létre. De van egy másik magyarázat is arra, hogy miként maradhatunk észrevétlenek köztetek: álcázással.
Amit mondani fogok, megint hihetetlenül hangozhat, és sokkolóan hathat majd rád, de ha már szóba hoztad a kérdést, válaszolok. Már mondtam neked, hogy fajunk sokkal fejlettebb mentális képességekkel bír a tieteknél. Ezalatt azt értem, hogy születésünktől fogva képesek vagyunk a telepátiára és a telekinézisre. Mi több, az anya és újszülöttje rendszerint telepatikus úton kommunikál az első hónapokban. Veletek ellentétben nincs szükségünk tréningekre, hogy ezeket a szunnyadó képességeket életre keltsük. Agyunk struktúrája és hipofízisünk is különbözik némileg a tietektől és lényegesen aktívabb a tieteknél, főleg természetes fényben. A mi képességeink sokkal jobbak a tieteknél, de rosszabbak néhány a Földön is jelenlévő idegen fajokénál. Mindannyiunkban megvannak ezek az alapvető képességek és magunk megvédésére, sőt támadásra is képesek vagyunk általuk.
Ha a felszínen emberekkel találkozunk – függetlenül attól hányan vannak – képesek vagyunk mindannyiótok elméjét úgy hangolni, hogy fajtátokbeliként lásson minket. Erőtlen elmétek szót is fogad a mi parancsainknak és nem ellenkezik bennünket másképp látni. Sokszor megtettem ezt már, és Ti rendszerint vonzó, barnahajú nőként láttok engem, mert ezt az álcát vettem fel már évekkel ezelőtt és probléma nélkül tudom elmétekben a látványt indukálni. Kezdetben meg kellett tanulnom az álcázás használatát, de ma már szinte automatikusan megy, és úgy sétálhatok köztetek, hogy senki sem látja meg közöttetek valódi lényemet. Tudatotokban van egy egyszerű „Láss, amilyen vagyok/Láss, amilyennek látszani akarok” kapcsoló, amelyet az ilojiimok helyeztek el bennetek, és általa képesek vagyunk meggyőzni benneteket arról, hogy hozzátok tartozunk, ahogy erre más idegenek is képesek. Könnyebb ez, mint gondolnád.
Más földönkívüliek is használhatják ezt a „kapcsolót”, amikor harmadik típusú találkozásokra kerül sor. Ha pedig a találkozáskor emberszerű idegeneket láttok, biztos lehetsz benne, hogy alkalmazták is. Amikor E. F. először találkozott velem, ő is igazi, emberi nőt látott bennem. Emlékszem is rá, mennyire megijedt és sokkolta őt, amikor felfedtem előtte valódi lényem.
Kérdés: Azt mondod, valóban képes lennél velem elhitetni, hogy egy vonzó, barna hajú nővel beszélgetek, nem pedig egy reptiloiddal.
Válasz: Bizonyára, de a te esetedben erre nincs szükség. Az emberek rendszerint arra számítanak, hogy egy nő jön velük szembe, így könnyű dolgom van még nagy csoportok esetében is, hiszen senki sem számít arra, hogy egy reptiloidot lát. De nálad kivételt tettem, és Te az első találkozás óta valódi lényemet láthatod. Nem is próbáltam meg tudatodat befolyásolni, így rögtön megértetted, hogy én nem ember vagyok. Ha most megpróbálnék ezen változtatni, valószínűleg teljesen összezavarodnál, vagy elvesztenéd az eszméleted. De én nem akarlak bántani.
Kérdés: Ez elég ijesztően hangzik. Ölni is tudsz ezekkel a képességekkel?
Válasz: Igen, de az tilos. Ez azonban nem jelenti, hogy ne történt volna ilyen.
Kérdés: Mindkét nem rendelkezik ezzel a képességgel?
Válasz: Igen.
Kérdés: És a fotók? Minek látszol a fotókon?
Válasz: Ez egy buta kérdés, a fotókon reptiloidként jelenek meg. Csak a fényképet készítő elméjét tudom befolyásolni, a fotóra, vagy a fényképezőgépre nem vagyok hatással. Ha előhívná a képet és megmutatna másoknak, azok valódi lényemet látnák. Ezért kell óvakodnunk a kameráktól a felszínen, és ezért nem készülhet rólunk fénykép vagy filmfelvétel. – Nehéz dolog ezt elkerülni, és több felvétel is készült már rólunk korábban bizonyos kormányok, titkosszolgálatok révén.
Kérdés: Milyen egyéb parancsokkal tudod elménket befolyásolni? Létezik olyan, hogy „Szolgálj!”, „Engedelmeskedj!”?
Válasz: Ez megint egy nagyon furcsa kérdés. Nem vagyunk az ellenségeitek, vagy legalábbis a legtöbben nem, miért tennénk ilyet? A kérdésedre válaszolva: az alany akaratának az erejétől függ és persze a kezdeményező képességétől. Nincs „Szolgálj engem!”, „Szolgálj nekünk!” kapcsoló az agyatokban. Ha az emberi agy, tudat gyenge és a reptiloid gyakorlott ebben a dologban és egy ideig a napon volt előtte, akkor biztosan működne az indukció. Vannak titkos tanításaink erről, de én magam nem mélyedtem el bennük. Veleszületett adottságaimat használom az álcázáshoz, a társaimmal való kommunikációban, néha magánéletemben is, de soha nem ártottam vele az embereknek. Azt ajánlom, váltsunk most témát.
Kérdés: Egy utolsó kérdés: azt mondtad, képesek vagytok elrejteni előlünk repülő csészealjaitokat. Ezt is az előbbi képességetek teszi lehetővé?
Válasz: Igen, de technikai alapon. Minden repülőnkben van egy nagy erejű eszköz, amely mesterségesen generálja azt a jelet, hogy az égen nem UFO-t, hanem egy valódi repülőt láttok, vagy akár, hogy nem is láttatok az égen semmit. Nem szükséges, hogy gyakran alkalmazzuk, mert mindig kerüljük a nyilvánosságot, amikor az atmoszférában mozgunk.
Ha mégis UFO-t látsz, az azt jelenti, hogy a műszer elromlott, vagy nincs üzemben valamiért. Az álcázás nem használ a fényképek ellen – hogy elébe menjek a következő kérdésednek –, de miért is készítene valaki felvételeket az égről, amikor nem lát rajta semmit?
Hogy tudd, felszínközeli átjáróinkat is ilyen eszközökkel védjük, és Ti, emberek a kapuk helyett csak barlangbejáratokat láttok.
Ezért kételkedem abban, hogy valaha is rátaláltok egy ilyen titkos kapura, ami a mi világunkba vezet – bár volt már erre is precedens.
Megjegyzés: a nagy kérdés persze az, hogy az interjú mennyire valós, vagy hogy tényleg valós-e.
Erről a mai napig viták vannak, senki sem tudja a választ.
Óriási port kavart a megjelenése után, és sokan azóta is kutatják a teljes igazságot.