Ez újraírhatja a biológiai és földönkívüli életről szóló ismereteinket is.
Naprendszerünkben egyetlen más égitestnek sincs olyan kérge, mint a Földnek.
A Merkúrtól a Marsig – számos holdat is ideértve – a legtöbb csillag és bolygó kérge egyetlen darabból áll. Földünk felszínén azonban hatalmas kőzetlemezek mozognak asztenoszférán, a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny rétegén.
A legújabb bizonyítékok azonban most arra engednek következtetni, hogy felszínét tekintve a Vénusz meglehetősen hasonlít a Földhöz.
Ha csak a méretüket nézzük, azt gondolhatnánk, hogy a Föld és a Vénusz két ikerbolygó.
Amennyiben azonban közelebbről is megvizsgáljuk őket, nyilvánvalóvá válik, hogy drámai módon különböznek egymástól.
A Vénuszt rendkívül sűrű, savas légkör veszi körbe, amelynek hőmérséklete olyan magas, hogy az ólmot is megolvasztja.
Van azonban hasonlóság is.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis hogy a Vénusznak lehet egy Földhöz hasonló litoszférája.
A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok.
A Vénusz kőzetlemezei azonban nem egészen olyanok, mint a Föld tektonikus lemezei, amelyek egymás alá csúszhatnak és össze is torlódhatnak.
A kutatócsoport szerint a Vénusz felszínén úszó rétegek olyanok, mint a tömör jég, így anélkül csapódhatnak egymáshoz, hogy létrehoznák azokat a geológiai jelenségeket, amelyeket a Földön látunk.
Ettől függetlenül a Vénuszon való történések megértése segíthet minket abban, hogy megértsük, hogyan kezdődött meg a Földön a lemeztektonikai mozgás valamikor több mint hárommilliárd évvel ezelőtt.
„Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy hogyan lehetséges, hogy a két bolygó hasonló mérettel rendelkezik, mégis ennyire különböznek egymástól. Bármi, amit megtudhatunk a Vénuszról, végső soron a saját bolygónkról fog mesélni.
A múltja, a potenciális jövője, és az is, mit várhatunk a Vénusz méretű bolygóktól, amelyek más csillagok körül keringenek [mind a Föld működéséről árulkodhatnak]”
– mondta Byrne professzor az IFLScience-nek.