Ez az egész országunk és a teljes politikai vezetés szégyene kellene hogy legyen! 😢😢Hogy engedhetjük ezt meg úgy, hogy “normális társadalomnak” nevezzük magunkat?!
Csupán 85 ezer forint rokkantsági ellátást kap autoimmun betegsége után Orosvári Zsolt, aki ebből a pénzből próbálja meg fenntartani magát és egyedüli szülőként nevelni két gyermekét.
A férfi esete nem egyedülálló, Magyarországon több mint negyedmillió rokkant embernek kell havi szinten megélnie 100 ezer forint alatti jövedelemből.
Ez az egész országunk és a teljes politikai vezetés szégyene kellene hogy legyen!
Hogy engedhetjük ezt meg úgy, hogy “normális társadalomnak” nevezzük magunkat?!
Mindez azért lehetséges, mert a rokkantsági ellátás összegét egy alapösszeghez kötik, amely a létminimumot is figyelmen kívül hagyja. Zsolt ezért úgy döntött, hogy 300000 megváltozott munkaképességű ember nevében perli be a magyar államot.
Zsolt súlyos autoimmun betegséggek küdz. 2008-ra elviselhetetlenné vált a fájdalma, két évre rá rokkantnyugdíjassá nyilvánították. Sok mindennel foglalkozott előtte, de az utolsó öt évében egy klíma-nagykereskedelmi cégnek volt a Dunántúlért felelős igazgatója.
A feleségétől elvált, jelenleg két kislányt nevel teljesen egyedül.
A nyár elejéig kitartottak a tartalékaim, de most már a padlón vagyok.
A kapott összeg méltatlan a jelenlegi 50 százalékos élelmiszerinfláció mellett.
Nem tudom kigazdálkodni, éhen fogok halni, ennyi pénzből nem lehet megélni.
A teljes vagyonomat fel kell számolnom azért, hogy a gyerekeimnek enni tudjak adni
– tette hozzá szomorúan.
A felperes az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett a kórházakba, megkapta az Egészséghős díjat és a Magyar Civil Becsületrendet.
Az „Ágyat az anyukáknak” kampány megálmodója 2019-ben három hónap alatt 50 kórházi gyerekosztályon 400 kempingágyat osztottak szét annak érdekében,
hogy az anyukák ne a földön, takarókon, helyben összetákolt ágyakon virrasszanak beteg gyerekük mellett.
A perben Orosvári Zsolt az emberi méltóság és a szociális biztonság jogsérelme, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt támadja az államot.
Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak.
Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a Strasbourgi Bíróság ítélete szerint rendezni kellett a magyar államnak a rokkantak helyzetét.
Ezen ítélet után két évvel a parlament módosította a törvényt, s onnantól kezdve az utolsó évben kapott átlagbérüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál – magyarázta.