A legigazabb írás az elmúlt időszakról.
Az infláció és az árak az egekben, az emberek morálja pedig a béka feneke alatt…
Itt már nem babra megy a játék!
A robogó infláció hatására egyre jobban szaladnak el az árak.
Egy kiló kenyér lassan eléri az ezer forintot, és azon sem kell csodálkozni, ha egy kifli hamarosan 200 forint lesz.
Persze, kérdés, hogy ezeket az árakat meg tudja-e mindenki fizetni, avagy egyáltalán meg akarja-e.
Az országunk morálja és a forint eközben soha nem látott mélységekbe zuhan.
A béka feneke alá, de ez nem kifejezés. Ha lenne feketelyuk, és annak lenne legalja, na ott, valahol a mélyen van az emberek kedve, életérzése ebben a szürke kis országban.
Persze tisztelet a kivételeknek, de ami ránk vár, az még őket is meg fogja viselni.
A baj a példamutatással van.
Azzal, hogy miközben a politikusok a saját fizetéseiket emelik duplájára, a népnek a rezsit.
Miközben fogy a benzin, ezek az öltönyös bohócok még benzin pénzt szavaztatnak meg maguknak, amiből nyolcszor is körbeautókázhatnák a Földet.
És még nem sül le a bőr a képükről…
Olyan emberek mennek tönkre, akik egy tisztességes életet leéltek és a két kezükkel tették össze ezt az országot.
Hányadék ez az ország, ahol mindenki azért dolgozik és keccsöl, hogy a parlamentben melegedő uraságok úri huncutságaira meglegyen a betevő.
Egyvalamit elfelednek a méltóságos urak.
Ha tönkre megy a vidék, tönkremennek a parasztok, akkor majd ki fog kapát, kaszát ragadni?
Ki megy majd ki megművelni a földeket? Ki eteti meg a haszonállatokat?
Ahogy a mondás is tartja:
Ha nem szarik a paraszt, nem eszik az úr, ez mindig is így volt.