A magyar nép eredetének és küldetésének egyik legfontosabb bizonyítéka. Az egyetlen és valódi csodaszarvas-monda ismeretlen változatát rejtik az ősi iratok…
A lent felvázolt, majd részletesen kibontott hasonlóságok kísértetiesek és nem a véletlen művei.
jól látni fogjátok, hogy mik az összefüggések, és ez számtalan eddig soha fel nem tett bizarr, már-már nyugtalanító kérdést vet fel a magyarság, a magyar nép eredetével kapcsolatban, és a csodaszarvasról egyaránt.
A Tarih-i Üngürüsz két mondát tartalmaz, mindkettő egy tőről fakad a meotiszi mondával, ám az eltérések köztük hasonlíthatatlanul jelentősebbek; ez arra utal, hogy a két monda régen, még, a történelem előtti időkben különült el a meotiszi mondától.
Épp ezért a két monda őstörténeti jelentősége felmérhetetlen, s így nem térhetünk ki ismertetésük elől.
Az első csodaszarvas-monda
Az „üngürüszök” történetének elbeszélését a kézirat ezzel a mondával kezdi: „A hírek elbeszélői és a történetek előadói így írták meg: A régi időkben a magyar törzsnek a nemzetsége Nemród gyermekeitől (nemzetségéből) származott és jött létre. Nimródnak volt egy Ankisza nevű felesége.
Ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták; ők voltak Nemród első fiai és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak.
Egy nap Nimród vadászatra ment és magával vitte fiait is. Vadászat közben Nemród egy elejtendő vaddal találkozott, azonnal a nyomába eredt és üldözni kezdte. Fiai is mindenfelé vadat kémleltek. Egyszer csak egy csodálatos vad után fordultak lovaikkal vágtában.
A vad azonban elmenekült és Adzsem (Perzsia) határán a hegyek közé érve eltűnt. A két királyfi bármily soká kereste a vadat, nem találta meg. Se nevét, se fajtáját nem ismerték. A két királyfi gyorsan elfáradt, a szomorúság és bánat tengerébe merült.
Aztán azon tanakodtak, mitévők legyenek. Majd visszatértek atyjukhoz és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken (ahol a csodálatos vad felbukkant) építtessen egy szentélyt számukra, amelyben a világról lemondva lakhatnak, s a világ népeitől visszavonulva saját gondjukkal foglalkozhatnak.
Nemród kérésüket meghallgatta és parancsot adott, hogy azon a helyen egy szentélyt építsenek. Miután a szentély elkészült és felépült, a két királyfi beköltözött, hogy saját hitvallásuk szerint imádságokkal foglalkozva jó ideig ott töltsék életüket. Ők pedig azon a helyen laktak sok hónapon és éven keresztül.
A világ népeivel nem érintkeztek, imádsággal és engedelmességgel foglalkoztak, s a világ örömeiről lemondtak. Ily módon öt évig laktak a szentélyben és nyugodtan éltek. Azonban a hatodik év kezdetén a két legény elméjét a világ (örömeinek) íze megremegtette. Szívük rejtekében felébredt az uralom utáni vágy. Mikor ezek ilyen állapotban voltak, egy nap egy titokzatos személy érkezett hozzájuk.
Elmagyarázta nekik a világi hatalmat és a szultánság (iránti) szerelmet s (ezáltal, elbeszélése következtében) elhatározták, hogy a szentélyt elhagyják, mert az uralom iránti szerelemmel voltak eltelve. Abban az időben Adzsem országának közelében egy bégnek két csodaszép leánya volt. Magor és Hunor ezt a két lányt feleségül vette.
Mivel ez így történt, az elbeszélő szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott… Hunor neve később Üngürüszre változott. Midőn Nemród meghalt, Adzsem trónjára (a helyébe) egy másik padisah került.
Azt a vidéket pedig (amelynek Hunor volt a fejedelme), Dzsiddija (Szkítia) tartománynak nevezik és tatár tartomány, mely Szamarkandtól a Fekete-tengerig terjed.
Egy nap Adzsem országának padisahja Konstantinije fejedelme ellen hadjáratot indított és emiatt Dzsiddija országának uralkodójától segítséget kért. Dzsiddija fejedelme segítségül Hunor népéből húszezer katonát gyűjtött össze és Adzsem padisahjához küldte. Amikor Adzsem padisahja is Konstantinije fejedelme ellen ment, az említett Hunor (otthon maradt) népét támadás érte, mely aztán ily módon elvált Adzsern padisahjától, és Pannónija tartományba költözött.
Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai varrnak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak és az ő nyelvükön beszélnek.” A mondaváltozat a Kárpát-medencébe érkezéssel lezárul. A történet – ha csupán az események síkjáról nézzük – világos és érthető.
Ha azonban a történések okait keressük, kiderül, hogy a monda valójában számunkra valamiért érthetetlen, mintha a szavak alkotta nyelv mögött egy másik, immár érthetetlenné homályosult nyelven szólna hozzánk, a jelképek ősi nyelvével.
Lapozzunk csak vissza, fussuk át még egyszer a mondát, s rájövünk: sok mindent nem értünk. Miért tűnik el például Nimród a csodálatos vad felbukkanása előtt, s egyáltalán, ha nincs szerepe a további mondai történésben, úgy mi az értelme, hogy kikíséri vadászatra fiait? Mi az a csodálatos vad, ami a két fiú előtt felbukkan?
Miért menekül Irán határai felé? Miért rendülnek meg annyira az eltűnésén? Min tanakodnak? Miért építenek szentélyt azon a helyen, ahol a vad eltűnt, miért zárkóznak be öt évre abba a szentélybe, s öt év letelte után miért jelenik meg a „titokzatos személy”, látogatásának mi a jelentősége, s miért hagyja ott a két fiú nyomban ezután a szentélyt? Miért szerepelteti a monda a megszokottól eltérő rendben a két testvért, miért említi Magort mindig elsőként, s miért marad ki nyomtalanul Magor a további történetből? Végül pedig miért kerekedik fel nyomban a perzsa király oldalán harcoló Hunor, mikor megtudja, hogy népét támadás érte, s miért költözik éppen Pannóniába? És egyáltalán: mi köze mindennek a csodálatos vaddal való találkozáshoz?
A kérdéseknek erre az özönére nem kapunk választ a monda szó szerinti szövegében; s ha az mégis magában hordja mindezekre a kérdésekre a választ, úgy rá kell eszmélnünk, hogy a szavak szerinti nyelv mögött egy másik, titkos nyelv rejtőzik s a szavak kirajzolta történés mögött egy másik, titkos történés.
Ősi, mágikus kori jelenések vonulnak el szemünk előtt, amelyek minden mozzanata, jelentése jelképes és rejtett jelképűségre, titkos, természetfölötti mágikus eredőkre épül. Belátható, hogy ennek fölfejtése meglehetősen szerteágazó, bonyolult feladat, s épp’ ezért csak időnkénti kitérésekkel, összegezésekkel és szétágazásokkal juthatunk előre. Áttekintésül – a krónikáinkból ismert meotiszi mondával egybevetve – foglaljuk össze a monda tartalmát:
A Tarih-i Üngürüsz első számú csodaszarvas-mondája
- Nimród kivezeti fiait, Magort és Hunort a csodálatos vad felbukkanásának helyére.
- Nimród egy vad nyomába ered, és ezzel kiválik a további történésből.
- Felbukkan a csodálatos vad, a két fiú lovon üldözi.
- A csodálatos vad az ország (Irán) határai felé menekül, és eltűnik.
- Az őstestvérpár tanácstalan, nem tudja, mitévő legyen.
- Apjukat, Nimródot arra kérik, hogy azon a helyen, ahol a csodálatos vad eltűnt, építtessen szentélyt számukra.
- A csodálatos vad eltűnésének helyén felépül a szentély.
- Az őstestvérpár a szentélybe zárkózik.
- Öt évig élnek a szentélyben.
- Öt év múltán egy „titokzatos személy” keresi fel a szentélyt, és ráveszi őket annak elhagyására.
- Irán határában él egy fejedelem két gyönyörű leányával. Az őstestvérpár feleségül veszi a két leánytestvért.
- Hunor a perzsa uralkodó oldalán részt vesz a háborúskodásban.
- Hunor népét távollétében támadás éri.
- Hunor népével együtt Pannóniába költözik.
- Pannóniában velük azonos nyelven beszélő népet találnak.
Középkori krónikáink meotiszi csodaszarvas-mondája
- Hunor és Magor vadászatra indulnak.
- – 3. A pusztaságból felbukkan a szarvas: nyomába erednek.
- A szarvas a meotiszi ingoványok közt eltűnik.
- Az őstestvérpár a szarvas nyomát követve rátalál a Meotiszba vezető egyetlen gázlóra.
- Apjuk, Nimród engedélyét kérik, hogy a meotiszi ingoványok közé költözzenek.
- – 8. Az őstestvérpár népével együtt az egyetlen gázlón megközelíthető meotiszi ingoványok közé vonul.
- Öt évig élnek a meotiszi ingoványok között.
- Öt év múltán kijönnek a meotiszi ingoványok közül.
- Hunor és Magor népe a pusztán Bereka gyermekeire és Dul király lányaira talál. Az őstestvérpár feleségül veszi a két leánytestvért.
- Hunor és Magor továbbra is a meotiszi ingoványok között él.
- A meotiszi ingoványok között megsokasodva Szkítiába törnek és az országot elfoglalják.
- Hunor és Magor népe Szkítiában megsokasodik. Pannóniába költöznek.
- Pannóniában velük azonos nyelven beszélő népre találnak.
A két mondának ez a pontokba foglalt tartalmi egybevetése szemléletesen kivetíti a mondai cselekmény rejtett párhuzamait, s ezáltal elősegíti a mondai jelképek felismerését és értelmezését, lehetővé téve a párhuzamok révén a meotiszi csodaszarvasmonda rejtett jelképeinek a felismerését és értelmezését, így például a Meotiszba költözésnek, ötévi ott tartózkodásnak és más mozzanatoknak mindeddig fel nem ismert jelképes jelentését, mi több, az egész meotiszi monda újraértelmezését a két monda egyezéseinek és eltéréseinek világosságánál.
Mindezt csak úgy támaszthatjuk alá meggyőzően, ha sorra vesszük, és külön-külön feltárjuk e jelképek tartalmát. Előbb azonban tekintsük át a monda másik változatát is, hogy elemzésünkben ily módon mindhárom mondaváltozat anyagát egybefoglalhassuk.
A Tarih-i Üngürüsz második mondája
Egy másik elbeszélés szerint így szól a történet: „Egy napon Hunor öszszegyűjtötte törzsének tekintélyes előkelőit és vadászatra indult. Vadászat közben egy hegyhát mögül váratlanul egy vad tűnt fel előttük, mely csodálatos színekben pompázott, de egy másik törzs (területe) felé menekült.
Mikor Hunor megpillantotta, azonnal megragadta a szívét ez a szerencsés jel. Így szólt: „Ha ezt a vadat elejtem, ebben az országban sikerül elérnünk a nyugalmat, de ha nem sikerül elejtenem, sorsszerűen el kell foglalnunk Pannónija tartományát, melyről híreket kaptunk.”
Így határozott, s ezzel a gondolattal azonnal a vad után vágtatott. A vad pedig menekült, s amint egy másik törzs határához értek, Hunor már-már megközelítette, ámde azon a helyen, ahol zsákmányul kellett volna esnie, a vad eltűnt a szeme elől. Hogy nevezik és mifajta, nem tudta.
Amikor Hunor ezt a helyzetet látta, így szólt a mellette levő előkelőségekhez: „Ez nem véletlen műve. Ez jel és utasítás nekem és népemnek, hogy végül is ebben az országban nem élhetünk (nem maradhatunk végérvényesen). Ennek az az orvossága és gyógyszere, hogy más országban kell letelepednünk” – mondta. De közben sok idő telt el.
A másik ok az volt, hogy Hunor Dzsiddija népével nem volt igazi kapcsolatban, nem élt velük barátságban, a szomszédos országokat megtámadta, sok országot harccal és erőszakkal leigázott; ezek megértették, hogy ellenállni nem képesek. Ők pedig azon gondolkodtak, hogy saját hatalmuk alá hajtják Pannónija tartományát és a nyugati országokat. Az itt kifejtett okoknál fogva Nemród fia, Hunor katonaságot kezdett gyűjteni.
Mikor Hunor népe összegyűlt, megszámlálták és összeírták. Látták, hogy Hunor népéből tízezer ember gyűlt össze, és a „nem rendkívüli teremtményekből” (?) is kétszáznyolcvanezer férfi gyűlt össze. Mikor Hunor ezt a csodálatos óriási hadsereget összegyűjtötte, élete nem lett hozzá hű, és közben eltávozott ebből a világból. De Hunor rokonai közt volt egy hatalmas bégfi, nevét Kattarnak (Kádár) mondták. Hunor helyébe őt jelölték ki a hadsereg fővezérévé.”
A monda innen nagy kitérőkkel és megszakításokkal kanyarog tovább. Kattar Pannónia visszafoglalására irányuló tervét a „regös szava szerint” főemberei megéljenzik: „És abban a pillanatban megesküdtek, hogy annak a tartománynak az elfoglalására azonnal elindulnak.
‘Hol vagy Pannónija tartománya?’ kiáltással kibontották zászlaikat, megszólaltatták a kis- és nagydobokat és Izsó próféta – aki legyen megdicsőítve és felmagasztalva – háromszázhetvenharmadik évében csapataik egymás után elindultak.” A hunok beköltöztek a Kárpát-medencébe, ahol az „Üngürüsz népet találták.” Itt ér véget a monda.
Csodaszarvas-mondáink száma ezzel a mondával háromra bővült. Érdekes volna tudnunk, a három közül melyik keletkezett előbb, melyik az ősmonda? A kérdést bonyolulttá teszi, hogy mindhárom monda kiindulási pontja, tulajdonképpeni magva – a csodaszarvas felbukkanása és eltűnése – nagyjából azonos időben való keletkezésre utal, míg a mondák további cselekménye és lezáródása egymástól nagyon is távoli korokban történik. Hogy igazodhatunk ki ebben?
Csodaszarvas-mondáink kronológiai sorrendjéről
Csodaszarvas-mondáink tartalmilag és szerkezetileg két részre tagolódnak. Egyfelől egy mondai magra, másfelől fejleményekre, vagyis feladatkijelölésre és feladatteljesítésre. Megállapítható, hogy a mondai mag – a monda kiindulópontja, energiafókusza – a csodaszarvas megjelenése (és eltűnése) tudatja az őstestvérpárral a természetfölötti erők akaratát, sürgető elrendelését.
Kronológiailag hasznosítható megkülönböztetést elsősorban a mondai magban föllelhető őselemek segítségével tehetünk. A külön-külön megőrzött őselemek mennyisége és minősége korhatározó értékű lehet. A három mondai mag eltérő őselemeinek egybevetése a következő képet mutatja:
a) A Tarih-i Üngürüsz-i első monda magvának új őselemei:
- Nimród maga vezeti ki fiait vadászatra.
- Nimród a csodálatos vad megjelenése előtt kiválik a mondai történésből.
- A szarvas Irán határai felé tart, menekülésének irányával is jelzi küldetésének tárgyát: a Pannóniába költözést.
- Az őstestvérpár fordított sorrendje (Magor az idősebb, Hunor a fiatalabb).
- Az őstestvérpár tanakodása a vad eltűnése után.
b) A második Tarih-i Üngürüsz-i mondai mag új őselemei:
- Magor egyáltalán nem szerepel.
- Hunor már a vad felbukkanásakor felismeri annak mágikus küldetését; s ennek végső bizonyosságát a vad eltűnésében (elejthetetlenségében) jelöli meg.
- A vad eltűnése után Hunor tanakodás nélkül, tüstént kinyilvánítja a vad égi küldött voltát és az általa kapott, sorsát meghatározó égi elrendelést.
c) A meotiszi monda eltérő elemei:
- A Meotiszba, majd Szkítiába költözés.
- A Kárpátok felé vivő útjuk szünetében sasok támadnak rájuk.
A három monda kronológiai sorrendjének meghatározásához fontos adalékot szolgáltat a mondai mag és a mondai cselekmény egybevetése is. Az első mondában a cselekmény időben szorosan követi a mondai indítást. A szükséges felkészülés és két rövid időtartamú késedelmeskedés után Hunor elindul népével Pannóniába. A második mondában a feladat kijelölése (a csodálatos vad szereplése) után már jókora megszakítással folytatódik a cselekmény. A monda maga utal rá: „közben sok idő telt el”. Arról, hogy mennyi idő telhetett el, úgy alkothatunk képet, ha – a mondai dimenziókon belül maradva – gondolatban megpróbáljuk felbecsülni a vízözönt követő mondai őskortól (Nimród) a hunok 373. évi Kárpát-medencébe költözéséig terjedő időt. A meotiszi mondában még nagyobb az időszakadék a feladatkijelölő indítás és feladatteljesítés között, hiszen a monda zárókövéül tekinthető magyar honvisszafoglalásra több mint fél évezreddel később, 896-ban kerül sor.
Csodaszarvas-mondáink kialakulásának és lezajlásának kronológiai sorrendje
- A Tarih-i Üngürüsz első mondája: Keletkezésének és teljes lebonyolódásának időpontja a vízözönt követő adattalan őskor.
- A Tarih-i Üngürüsz második mondája: Keletkezésének kezdeti időpontja valamivel későbbi, cselekménye lezáródásának végpontja: i. sz. IV. század.
- Középkori krónikáink meotiszi mondája: Keletkezésének kezdeti időpontja az Iránból a Meotisz ingoványai közé költözésnek az adattalan korban lezajlott eseménye. Cselekményének zárópontja: az i. sz. IX. század vége.
A meotiszi mondának három, külföldi szerzők által feljegyzett változata:
a) A priszkoszi mondaváltozat: V. század.
b) A jordanesi mondaváltozat: VI. század.
c) A prokopioszi mondaváltozat: VI. század.
Összefoglalva: a három főváltozat egyetlen ősmagból, egyetlen célkitűzésből indul ki, a monda további, feladatteljesítésre irányuló anyagrészeit az őstörzsről leváló nép időben egymást távolról követő három hulláma, három ága a maga képére formálta, és a maga elkülönülő, alapcélkitűzéseiben mégis azonos történetéhez igazította.
E az egész egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar múlt sokkal mélyebb és sokkal többrétűbb, mint azt a történelemkönyvek lapjai említik.
Emellett bizonyíték arra is, hogy egyes erők munkálkodásának köszönhetően bizony az ősmagyar múlt egyes momentumai, bizonyítékai, a nyomok a nemzeti ösvényen el lettek törölve, jól meghatározott céllal, hogy elvegyék tőlünk múltunkat.