Az egész világ sorsára hatással voltak, tagjai ma világszerte mindenhová beépültek. Hogyan alakult, avagy az illuminátusok társaságának hajnala…
Adam Weishaupt (1748–1830) az Ingolstadti Egyetem egyházjog és természetjog professzora első lépésként 1776. május 1-jén, két egyetemi hallgatójával megalapította a Perfektibilisták szövetségét (Bund der Perfektibilisten) (a latin perfectibilis jelentése:
A tökéletessé váláshoz képessé tett). A szövetség szimbólumának Weishaupt Minervának, a bölcsesség római istennőjének baglyát választotta.
A szellemi hátteret az egyetem intellektuális légköre képezte.
Ekkor az egyetem tanári karában többségben voltak az 1773-ban feloszlatott Jézus Társaság egykori tagjai.
A még csak huszonnyolc éves, fiatal Weishaupt volt az egyetlen professzor Ingolstadtban, aki ugyan gyermekkorában jezsuita nevelést kapott, de nem volt jezsuita, s emiatt izolált lett a tantestületben.
Ez az elszigeteltség persze a felvilágosodás iránti lelkesedéséből is adódott.
Második lépésként, hogy hallgatóit megvédje a jezsuita intrikák ellen, melyeket mindenütt sejtett, de mindenekelőtt azért, hogy a hozzá csatlakozóknak hozzáférési lehetőséget biztosítson a kor egyházkritikai irodalmához, megalapította a Bölcsesség titkos szövetségét (Geheimer Weisheitsbund), ami kezdetben legfeljebb húsz tagot számláló olvasókör volt csupán.
Weishaupt a szabadkőművesek rendjén belül terjedő misztikus-spirituális rózsakeresztességet egyre erősödő, rossz irányzatnak látta, amellyel – úgy gondolta – meg kell küzdenie.
Weishaupt társasága létrehozásának indítékairól a Pitagorasz, vagy megfigyelések egy titkos világuralomról és kormányzási művészetéről (Pythagoras oder Betrachtungen über die geheime Welt- und Regierungskunst) című írásában tudósít:
„ 1776-ban … egy Ecker nevű tiszt Burghausenben megalakított egy páholyt, amely alkímiával foglalkozott és rendkívül széles körben terjedt. A páholy egyik tagja Ingolstadtba jött el, hogy híveket toborozzon és a hallgatók közül a tehetségeseket kiválassza.
Választása szerencsétlenségemre épp azokra esett, akiket én magam már kiszemeltem.
Elviselhetetlenül kínzó volt számomra a gondolat, hogy ily reményteljes ifjakat elveszítek ennek révén, akiket ráadásul megfertőz ez a járvány, a vonzalom az aranycsináláshoz és hasonló bolondságokhoz.
Egy fiatalemberrel, akiben leginkább megbíztam, megtanácskoztam a dolgot. Ő arra bátorított, hogy használjam fel a hallgatók közti befolyásomat, és létrehozva egy társaságot, amennyire lehet, hatékony ellenszert találjak ez ellen a gonosz dolog ellen […]”
A rend első fellendülésére akkor került sor, amikor 1778-ban Weishaupt egykori tanítványa, Pfalz későbbi kormányelnöke, Franz Xaver von Zwack átszervezte.
Weishaupt a Méh rend nevet javasolta, mert az lebegett a szeme előtt, hogy a tagoknak egy méhkirálynő irányítása mellett a bölcsesség nektárját kell gyűjteniük, de mégis az Illuminátusok szövetsége majd végül az illuminátus rend elnevezés mellett döntöttek.
A bölcsesség szövetsége így most igazi titkos renddé vált, amely szervezetét tekintve akkor még leginkább a jezsuitákéhoz hasonlított.
Így indult útjára az illuminati, azaz az illuminátus rend.
A renddel kapcsolatban ma is rengeteg összeesküvés terjed, mivel pontos céljukról sokféle elképzelés van.
Tagjai a szabadkőműves páholyokba is beléptek, illetve erre érdemesnek tartott szabadkőműveseket vettek fel.
Létszáma fénykorában mintegy kétezer fő lehetett. Működése csúcsán a Német-római Birodalom hetven különböző városában, valamint Svájcban volt bizonyíthatóan jelen.
A rend végső céljához, a hatalom forradalom nélküli átvételéhez és az állam működésének új alapokra helyezéséhez sosem került közel.
Egyházi nyomásra a rendi államhatalom korlátozta, majd beszüntette működését.
A német városokban a szervezet felszámolása egyértelműen sikeres volt. A bajorországi betiltás után Johann Bode Weimarban még tett egy kísérletet a rend életben tartására, de a kedvezőtlen körülmények és halála (1793) végleg lezárta a további működést.
A rend állítólagos továbbéléséről és vélelmezett ténykedéséről számos mítosz és összeesküvés-elmélet alakult ki.
Ilyen a francia forradalom kirobbantásának vádja is, miszerint illuminátusok álltak volna a háttérben.
Sokan úgy vélik, hogy az illuminátusok szervezetei titokban tovább élnek és még ma is világuralomra törnek, mint ahogy az emberiség szenvedéseit is ők okozták és okozzák máig is.