Gyerekkori kötelező oltások is lehetnek belőlük?
Elindultak az első emberkísérletek egy olyan vakcinával, amely akár a rákos sejtek megsemmisítésére is képes lehet – és ezzel egy teljesen új korszak nyílhat meg az orvostudományban.
A hír hatalmas visszhangot váltott ki nemcsak a szakmai, hanem a laikus közvéleményben is.
Miközben a kutatás ígéretesnek tűnik, sokan már most attól tartanak: a jövőben akár kötelezővé is válhat az oltás – és ez komoly társadalmi vitákat vetíthet előre.
Az orosz Egészségügyi Minisztérium bejelentése szerint megkezdődött az Enteromix onkovakcina klinikai tesztelése.
A vakcina célja, hogy a szervezet saját immunrendszerét aktiválva pusztítsa el a rákos sejteket. A kutatást Andrej Kaprin, a Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont radiológiai főigazgatója ismertette a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A vizsgálat első fázisában 48 önkéntes vesz részt, és eddig rendkívül alacsony szintű toxikus hatásokat tapasztaltak.
A készítmény négy különféle, nem patogén vírust tartalmaz, amelyek célzottan támadják meg a daganatokat, és közben serkentik a szervezet tumorellenes védekezését. Ha a kutatás sikerrel jár, a rák elleni harcban végre kézzelfogható eszköz kerülhet az orvosok kezébe – olyasmi, amire évtizedek óta vár a világ.
Ugyanakkor a vakcina híre már most éles vitákat gerjeszt. Sokan felvetik: ha a vakcina valóban hatékony, és széles körben elérhetővé válik, akkor vajon az állam meddig mehet el a bevezetésében?
Kötelezővé tehető-e egy ilyen vakcina, ha azzal milliók életét lehetne megmenteni – vagy ez túl nagy beavatkozás lenne az egyén döntési szabadságába?
A koronavírus-járvány tapasztalatai megmutatták, hogy súlyos közegészségügyi fenyegetés esetén az államok hajlamosak erőteljes intézkedéseket hozni, például kötelező oltásokat előírni.
Ugyanez a logika akár a rák elleni vakcina esetében is megjelenhet a jövőben, különösen ha az oltás preventív céllal, már gyerekkorban bevezethető lenne.
Jelenleg természetesen még nincs szó kötelező oltásról. Az Enteromix még csak a klinikai tesztelés kezdeti szakaszában jár.
Ugyanakkor a felvetés – hogy egy nap ez az oltás akár kötelezővé is válhat – már most komoly társadalmi párbeszédet indított el.
A kérdés nem csak az orvostudományt érinti, hanem etikai, jogi és politikai szempontból is érzékeny terület.
Az egyik oldalon ott van a lehetőség: egy univerzális, életmentő oltás, amely radikálisan csökkentheti a rákos megbetegedések számát.
A másik oldalon viszont ott áll a kérdés: meddig tart az egyén szabadsága – és mikortól kezdődik az állam beavatkozási joga?
A válaszok egyelőre a jövő homályában rejlenek. De az biztos: a rák elleni vakcina nemcsak orvosi áttörés lehet, hanem újabb fejezetet nyithat az egyéni jogok és a közegészségügyi érdekek közti kényes egyensúly történetében.