Amikor 1986 áprilisában a csernobili atomerőmű negyedik reaktora felrobbant, a világ egy pillanat alatt szembesült a modern technológia legsötétebb árnyoldalával.
A katasztrófa nemcsak a térséget, de a történelem menetét is átírta – azóta is a legsúlyosabb nukleáris balesetként tartjuk számon.
A zóna még ma is életveszélyes, a természet azonban nem mindig hajlandó meghajolni az ember által okozott pusztítás előtt. Sőt, néha még profitál is belőle.
A sugárzó romok között egy hátborzongató felfedezés borzolta a tudósok kedélyeit: a reaktor falain egy fekete gomba ütötte fel a fejét, amely mit sem törődött az ember számára végzetes környezettel – sőt, úgy tűnt, egyenesen lubickol a radioaktív közegben.
A tudományos világ megdöbbenéssel figyelte, ahogy ez az élőlény nemcsak túlélte a sugárzást, hanem – úgy tűnik – kifejezetten abból nyerte az energiáját.
A Brit Biológiai Társaság frappáns megfogalmazásában: ez a különös mikroorganizmus „gamma-sugárzással reggelizik”. És nem vicceltek.
Sugárzás? Kösz, kérek még!
A gomba, amely a Cladosporium sphaerospermum névre hallgat, már több mint száz éve ismert a tudomány előtt – ám eddig senki sem sejtette, hogy képes a sugárzást szó szerint táplálékként hasznosítani.
A csernobili baleset után azonban egy olyan környezetbe került, ahol végre megmutathatta különleges képességeit: akadálytalanul szaporodott a sugárzó falakon, mintha csak egy luxus wellnessben lenne.
Ez a faj az ún. radiotróf organizmusok közé tartozik – vagyis olyan élőlények közé, amelyek képesek közvetlenül hasznosítani az ionizáló sugárzást. Az elv nem ismeretlen: ahogyan a növények a napfényt fotoszintézissel alakítják energiává, úgy ez a gomba a sugárzást használja hasonló célra.
A folyamat neve radioszintézis, és ha van valahol bőséges sugárzás, hát Csernobilnál keresve sem találni jobb táptalajt.
A sötétség ereje: melanin, a fekete arany
A gomba különleges erejének forrása egy jól ismert pigment: a melanin.
Ez az anyag kettős védelmet biztosít: egyfelől árnyékolja a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, másfelől lehetővé teszi, hogy az energia ne kárba vesszen, hanem hasznosuljon.
A Cladosporium sphaerospermum különösen vastag, többrétegű melaninpáncéllal rendelkezik – ez adja sötét színét és túlvilági túlélőképességét is.
Sci-fi vagy tudományos áttörés?
Akármennyire is egy poszt-apokaliptikus film díszleteire emlékeztet ez az egész, a sugárzással táplálkozó gomba nemcsak különleges, de kifejezetten ígéretes lehet az emberiség számára.
Ugyan nem fogja egyik napról a másikra eltüntetni a nukleáris balesetek következményeit, de képes lehet csökkenteni a sugárszennyezést olyan területeken, ahol más módszerek csődöt mondanak.
A tudomány már a csillagok közé is küldte:
A Forbes beszámolója szerint mintát juttattak el belőle a Nemzetközi Űrállomásra is, hogy kiderítsék, vajon védelmet nyújthat-e a kozmikus sugárzás ellen az űrhajósok számára.