A XX. században “sziklafal és szakadék közé szorított” magyarság a saját
tapasztalatait tudja felajánlani a XXI. században szakadék szélére szorított
Európának
— mondta Kövér László vasárnap a Pest megyei Piliscsabán.
A nemzeti összetartozás harangjának avatási ünnepségén a házelnök azt mondta: a magyarság egy évszázad alatt “megmászta a maga sziklafalát”
, azaz sikerült elkerülnie a sorsot, amit ellen szakadékok fölött tornyosuló sziklafalak soha nem megmászhatatlanok – tette hozzá.
A magyar nemzet ma változatlanul a legnagyobb lélekszámú nép a Kárpátmedencében, amely határokon átívelve “lélekben békésen újra egyesült”.
A “magyar állam visszanyerte cselekvőképességét és erejét arra, hogy szolgálja és óvja nemzetét” , képességét, hogy tanulni tudjon a szomszédaitól és Európától, és “visszanyerte önbizalmát és tekintélyét arra is, hogy sok tekintetben utat és példát mutasson szomszédainak és egész Európának”
— fogalmazott Kövér László.
Arról beszélt, hogy “a gondolkodó európai emberek életérzése” ma hasonló a száz esztendővel ezelőtti magyarság életérzéséhez.
Egykoron, mint az első világháború egyik vesztesét, Magyarországot politikailag alávetettségre,n gazdaságilag életképtelenségre, katonailag kiszolgáltatottságra, a magyar nemzetet megaláztatásra, szétszakítottságra, több mint három millió magyart pedig nemzeti önazonosságának elveszítésére ítélték a győztesek.
“Mi, magyarok mindezt egyetlen szóba sűrítve úgy nevezzük: Trianon“.
— mondta.
Kövér László azt állította, hogy az ukrajnai háború kitörését politikailag
megakadályozni nem tudó, a békét diplomáciailag helyreállítani képtelen és — külső nyomásra — a legalapvetőbb gazdasági érdekei ellen cselekvő Európai Unió “már most vesztesnek minősül” attól függetlenül, hogy a háborús frontokon melyik közvetlen hadviselő fél hirdeti majd ki magát győztesnek.
A politikus szerint “Európán kívüli érdekcsoportok és magánhatalmak” az
Európai Uniót egészében és minden uniós tagállamot külön-külön katonai
kiszolgáltatottságra, politikai alávetettségre, gazdasági és energetikai
életképtelenségre, pénzügyi eladósításra, kifosztásra és “társadalmi
szétzilálásra” szánnak végső soron pedig felszámolhassák demokratikus államaikat és gyarmatosíthassák Európát”
— vélekedett.
“Mi, magyarok a XX. században megtanultuk, hogy mindig csak annyira élünk, amennyire Magyarország él” — mondta.
Az európai nemzeteknek a XXI. században kell megtanulniuk ugyanezt:
“európaiként is mindig csak annyira élhetünk, amennyire a saját hazánk él”
—fogalmazott Kövér László.
Szólt arról is: a sziklafalakon egymás nyomaiba lépő, egymással összekötött
hegymászók kötélbarátságnak nevezik egymásra utaltságukat, és tudják, hogy együtt emelkednek vagy együtt zuhannak.
A hegymászóknak nem szeretniük, hanem tisztelniük kell egymást, és mindig tudatában lenniük annak, hogy egymástól függnek, és csak együtt juthatnak célba.
Az európai – és benne a Kárpát-medencében együtt élő – nemzeteknek ilyen
kötélbarátságot kell kötniük egymással azért, hogy Európa túljusson a maga XXI. századi sziklafalán, hogy “gyerekeink és unokáink ne elszenvedői, hanem alakítói legyenek a jövőnek”.
“Ebben a barátságban ránk, magyarokra mindig számíthatnak Kárpát-medencei szomszédaink és minden európai nemzet”
— hangoztatta a házelnök.