Megdöbbentő eredmények, ezt senki sem gondolta volna.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új jelentése szerint az európai rákos megbetegedések több mint 10 százalékát valószínűleg a környezetszennyezésnek való környezeti és munkahelyi kitettség okozza.
A jelentés szerint a legtöbb ilyen eset megelőzhető lenne.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új megállapításai számos korábban közzétett tanulmány adatait összegyűjtve arra jutott, hogy az összes európai rákos megbetegedés 40 százaléka a módosítható kockázati tényezőkhöz köthető, amelyek többsége az életmóddal kapcsolatos: dohányzás, étrend, alkohol stb.
Ugyanakkor ezeknek az eseteknek körülbelül egynegyede – ami az összes európai rákos megbetegedés 10 százalékát teszi ki – a környezeti szennyező anyagoknak tulajdonítható
– írja a New Atlas az összefoglalójában.
A jelentés öt kategóriába sorolja ezeket a szennyező anyagokat: légszennyezés, radon és UV-sugárzás, passzív dohányzás, azbesztnek és vegyi anyagoknak való kitettség.
Mind a beltéri, mind a kültéri légszennyezés az összes európai rákos halálozás két százalékához kapcsolódik. Különösen a légszennyezés a becslések szerint az összes tüdőrák hét százalékáért felelős.
A légszennyezés ebben az összefüggésben magában foglalja a finom részecskéket (PM 2,5 részecskék) és az olyan szennyező anyagoknak való kitettséget, mint a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2).
A bőrrákot okozó, elsősorban a napból származó UV-sugárzás a becslések szerint az összes rákos megbetegedés közel négy százalékáért felelős Európában.
A radonsugárzás viszont valamivel ritkább, a talajban lévő természetes gránitforrásokból származik.
A bányászat magas foglalkozási radonsugárzásnak való kitettséget okoz, míg egyes földszinti és alsó emeleti lakások az átlagosnál magasabb szintnek tehetik ki az egyént.
A passzív dohányzás és az azbeszt egyaránt jól ismert rákkeltő források, és mindkettőre sok szabályozást vezettek be az elmúlt években.
Az új jelentés szerint az expozíciótól a rák diagnosztizálásáig eltelt hosszú idő miatt még mindig vannak új esetek, amelyek a korábbi expozíciókhoz kapcsolódnak, de ezek az arányok remélhetőleg csökkenni fognak az elkövetkező években.
A vegyi rákkeltő anyagoknak való kitettség talán a legkevésbé egyértelmű kategória, amelyet az új jelentés tárgyal.
A jelentés szerint a vegyi anyagoknak való foglalkozási expozíció nagy problémát jelent Európában, de számszerűsítése hihetetlenül nehéz feladat.
A jelentésben felsorolt vegyi anyagok között akrilamid, benzofenonok, égésgátlók, perfluoralkil- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) és peszticidek, valamint benzol, formaldehid és szilikapor szerepelnek.