Olyan globális vérengzés jön majd, amire soha nem volt példa a történelemben…? Ijesztő elemzés látott napvilágot. Közel a civilizációnk “végórája”…?
Az országok hamarosan úgy ronthatnak egymás torkának, hogy az látszólag majd teljesen ok nélkül történik…
Ahogy a Föld bolygó országai szembekerülnek a globális felmelegedés veszélyével a nemzetközi kapcsolatok át fognak alakulni ahhoz képest, ahogy azokhoz az elmúlt közel négyszáz évben hozzászoktunk
– írja Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája.
A változás elkerülhetetlen, sőt vélhetően szükséges, ám új konfliktusokhoz, ezen belül háborúkhoz és szenvedéshez vezethet.
A történelemből sem tanulunk?
A 17. századi harmincéves európai háborút lezáró vesztfáliai béke alkotta meg a nemzeti szuverenitás fogalmát, amely azóta békeidőben és háborúban egyaránt a nemzetközi kapcsolatok alapja.
Az alapelv szerint – amely bekerült az ENSZ alapokmányába is – külső országoknak nincs joguk beavatkozni olyan ügyekbe, amelyek bármely állam belső jogrendje alá tartoznak. Ezt az elvet az 1618-tól 1648-ig tartó vérontás alapozta meg – Magyarország ez idő tájban három részre szakítva vergődött –, amelyben a különböző hatalmak lényegében kényük-kedvük szerint beavatkozva más országok ügyeibe keresztül-kasul háborúztak Európában. Közép-Európa lakosságának harmada odaveszett a vérengzésben.
Vége a békeidőknek, egy időzített bomba ketyeg a civilizáció felett
Steward Patrick, a Concil on Foreign Relatiions kutatóintézet szakértője ennek alapján odáig megy, hogy azt állítja:
A szuverenitás elve tarthatatlan.
Ennek a változásnak az egyik jele volt Jair Bolsonaro brazil és Emmanuel Macron francia államfő vitája 2019-ben, amikor az előbbi kormánya nem sokat tett a brazíliai őserdőket pusztító erdőtüzek ellen.
Macron sokak nevében ecoöngyilkossággal vádolta a brazil vezetést, mire megkapta, hogy gyarmatosító módjára akar újra beleszólni egy Európán kívüli ország dolgába.
A kérdés alapja a nemzeti szuverenitás. Az esőerdő, amit a hozzá hasonló őserdőkkel együtt a világ tüdejének tartanak, Brazíliában van, ám hogy mi történik vele, az nem brazil belügy.
Egy elképzelt forgatókönyv szerint mi lenne, ha az országok egy csoportja Franciaország vezetésével úgy döntene, hogy átveszi Brazília vezetését, hogy megelőzze az ecoöngyilkosságot.
Szerencsére az ENSZ novemberi COP26 tanácskozásának egyik vállalása, hogy tíz éven belül befejezik az erdőirtásokat.
És ez csak egy példa, hiszen háborús ok lehet az ivóvízért folyó harc, amely az egyik országból a másikba jut vagy nem jut el, vagy a termőföldek eltűnése szintén a vízhiány miatt, vagy a tömeges migráció, amit okozhat az elsivatagosodás, ám célszerűnek látszódhat a bevándorlókat a célországok határaitól messze távolt tartani, akár erővel is.