A tudósok aggasztó folyamatokra figyeltek fel a csimpánz populációkban.
A lepra kórokozója, a Mycobacterium leprae alapvetően az embert megbetegítő baktérium, amely azonban más élőlényekre is átterjedt.
Úgy tudni, hogy egy nagy nemzetközi kutatócsoport Elefántcsontparton, illetve Bissau-Guinea területén vadon élő csimpánzokon kimutatta a lepra jelenlétét.
Ehhez kameracsapdák felvételeit, illetve biológiai minták elemzéseit felhasználva jutottak el, s a Nature-ben közölték az eredményeiket.
Az elefántcsontparti területen egy nemzeti parkban kihelyezett kamerák csimpánzt mutató felvételeinek egy részén észlelni lehetett a súlyos lepra jeleit, négy egyedet azonosítani is lehetett.
Nagyon valószínű, hogy a még enyhébb státusú, csak kevés bőrtünetet mutató betegeket nem találták meg a felvételek alapján.
Amint a felvételekből kiderült, hogy leprás csimpánzok járnak kinn, a kutatók ürülékmintákat gyűjtöttek, amelyekben sikerült is azonosítani a baktériumot.
Az itteni csimpánzok körében 2018-ban tűnt fel először az egyik egyeden a betegség, és szintén ürülékmintákból azonosították a baktériumot.
Egyrészt a tudósok egy része arra figyelmeztet, hogy elviekben van rá esély, hogy egy sokkal gyorsabban terjedő és fertőző lepra ugorhat át majd az állatalakról az emberre.
Másrészt van itt még egy érdekes rejtély:
Kérdés, hogy miként fertőződhettek meg a csimpánzok az emberinek tartott leprával egy olyan korban, amikor az ember népsűrűsége az adott helyszíneken jóval kisebb volt a jelenleginél?
Továbbá, ha olyan régi lenne a fertőzés, akkor jobban kellett volna terjednie, több állatban kellene jelen lennie is.
Ismert, hogy a lepra baktériuma képes amőbákban vagy egyes ízeltlábúakban is szaporodni, ezért arra volna szükség, hogy egészen átfogó szűrést végezzenek a lehetséges forrás kiderítésére.
Könnyen elképzelhető, hogy a baktériumnak más hordozói is lehetnek, amelyeket nem ismerünk még, és jóval több állatfajt képes megbetegíteni, mint gondolnánk.