Az emberek jó része teljesen ki fog akadni…!
Idén jár le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni, és úgy tűnik, a jövőben sem fogják igazán erőltetni. Egyelőre nem tudni, meddig marad a mutatók tekergetése.
Az biztos, hogy október 31-én átállunk a téli időszámításra.
Az évente kétszer esedékes óraátállítás megterheli a szervezetet, és ma már gazdasági előny sem származik belőle, pedig a XX. század folyamán energiatakarékossági okokból vezették be a világ számos országában. Felborítja az emberek bioritmusát, napokig, hetekig tart az átállás, szakemberek szerint is károsan hat az egészségünkre, az elmúlt években több kezdeményezés indult az eltörlésére.
Idővel az EU is meghallotta a „nép szavát” és – tételezzük fel – a tudományos érveket is, ezért az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.
Lassan lejár a határidő, nyakunkon a soron következő óraátállítás, de még nem született megállapodás, így 2021. október 31-én hajnali háromról kettőre tekerjük vissza a mutatót, kezdetét veszi a téli időszámítás. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, jövő tavasszal, majd ősszel és azt követően is tekergetjük a mutatót,
az Európai Unió ugyanis belátható időn belül nem fogja eltörölni az óraátállítást.
Csehország megelégelte a tehetetlenkedést, a kormány szeptember közepén tett bejelentésével gyakorlatilag bedobta a gyeplőt: öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását.
Hazánk egyelőre várakozó állásponton van – mást nem is igazán tehet.
Brüsszelből megtudtuk, a téma raportőre, a svéd EP-képviselő, Johan Danielsson félévente elküldi levelét az EU soros elnöki tisztét átvevő országnak „ártatlanul érdeklődve”, hogy tervezi-e napirendre tűzni az óraátállítás eltörlését.
A jelenlegi elnök Szlovénia nemmel válaszolt, és előzetes információk alapján a jövőre egymást váltó Franciaország és Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést.
Magyarán: jelen állás szerint legkorábban 2024-ben várható döntés.
Egy márciusi felmérés szerint egyébként a magyarok 80 százaléka szabadulna az állítgatástól, ezen belül kétharmad pedig a nyári időszámítást választaná.
Érthető, hiszen az az indok fájóan egyszerű: akkor tovább lenne világos télen is. Igen ám, de ezzel a napkelte is egy órával későbbre csúszik, márpedig természetes fény nélkül az emberi szervezet nehezen indítja a napot.
„Ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.
Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte”
– fogalmazott egy korábbi cikkünkben G. Németh György, a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.