Több ezer éves papiruszdarabka rejti a piramisok végső titkát és írhatja át az emberiség történelmét
Egyiptommal, és az egyiptomi piramisok titkával kapcsolatos.
2013-ban fedezték fel a világ legrégebbi valaha megtalált papírdarabját, ami gyakorlatilag egy 4500 éves papirusz maradvány, méghozzá Egyiptomból.
Az azóta a Kairói Múzeumban kiállított rendkívül értékes lelet lehet az első ténylegesen írásos emléke a világtörténelemnek. Legalábbis egyelőre nem találtak ennél korábbi hasonló dokumentumot.
A Kheopsz fáraó idejében létrehozott, majd megírt papiruszon sokáig nem tudták megfejteni, mi szerepel pontosan.
Egy egész világ várta azt, hogy valaki a végére járjon a titoknak, mivel a különféle írásjelekből és ábrákból hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fontos dolgokról ír.
Magára a papiruszra eredetileg egy ismeretlen kikötőben találtak rá, nem messze a Vörös-tenger partjától.
Nem csak ez volt az egyedüli lelet, amit ott találtak, ugyanis további negyventekercsnyi papirusz került elő, melyek különféle hieroglifákkal voltak telerajzolva.
Köztük akadt olyan is, amin konkrét dátum volt, melyből az derült ki, hogy Kheopsz fáraó 27 éves korában írták meg. A papiruszok titkára hamar rájöttek a tudósok, és a világnak nem kellett sokat várnia arra, hogy kiderüljön, mi állt a világ legrégebbi papiruszán.
Ezek olyan feljegyzéseket tartalmaztak, melyek a Gízai Nagy piramis építéséhez szolgáltak útmutatóul.
Egyfajta építési jegyzőkönyv, ha úgy tetszik, vagyis rengeteget elárult a piramisok építésének titkáról.
Ez a régészeti lelet szenzációs volt, mivel arról is beszélt, hogy miként szállították a mészkőtömböket a Nílus keleti partján fekvő Turából a Níluson és a csatornákon át a Gizai-fennsíkra.
A piramisok konkrét megépítésére ugyan csak utalásokat tesz, és nem ír részletesen róluk, ezért nagyon sokan hiszik úgy, hogy kaptak némi földönkívüli segítséget az építkezésekkor.
Nagyon sok mérnök hívta már fel ugyanis arra a figyelmet, hogy ezeket az akkori technológiával gyakorlatilag lehetetlen lett volna megépíteni.
Mindemellett sokan azt állítják, hogy még a mai kor technológiája sem lenne feltétlenül elég ahhoz, hogy ilyen mértanilag pontos, csillagászatilag hajszálpontosan tájolt piramisokat alkossunk.
Az egyiptomiaknak az égi istenekhez fűződő viszonya már nagyon sokszor ki lett vesézve, meg lett említve.
A paleoasztronautika hívei kifejezetten úgy gondolják, hogy az istenek tanították meg Egyiptom népét a különféle technológiai és építészet fortélyokra, mely oly naggyá tette az egyiptomi birodalmat.