Biden bejelentései fordulatot hozhatnak.
Az iráni atomalku kulcskérdés abban, hogy meg lehessen előzni egy nukleáris hidegháborút, majd az ebből kirobbanó harmadik nagy világégést…
Már érződik a politikai porondon egy esetleges háború előszele?
A folyamatok az alábbiképpen festenek:
Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát
– mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS.
A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy Washington előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt. Miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.
Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy csak azután teljesíti ismét a 2015-ös atomalku rá eső részét, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat.
“Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (…) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért” – mondta Hamenei.
Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártását is lehetővé tevő atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását.
Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait.
Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált. Ezen az sem segítet, hogy egy éve egy Trump által elrendelt dróntámadás során meggyilkolták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot.
Ez később olyan nemzetközi konfliktussá is fajulhat, eszkalálódhat, mely már előszele lehet egy atomháborúnak.
A felek közötti viszony pillanatok alatt elfajulhat.
Már Trump ideje alatt is többször majdnem kitört a háború.
Egy helyi háború pedig a mai globalizált világban más országokat is “berántana” ebbe a konfliktusba, így hetek alatt globális háborúvá nőné ki magát…