AMIT MINDEN SZÜLŐNEK TUDNIA KELL a koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladásról

„Volt olyan eset, hogy a betegfelvétel után hirtelen romlott a gyerek állapota. Egy ilyen változás megjósolhatatlan, és a szülő nemigen tudja megítélni, ezért vigyázni kell. Ha tehát az akut betegség után 2-4 héttel lázas, rossz általános állapotú betegség kezd kialakulni, a háziorvost kell értesíteni azonnal” -mesélte a szakember.

Dr. Constantin Tamás bejegyzése:

Nyár elején még csak a nemzetközi médiából értesülhettünk arról, hogy a koronavírus- járvány nyomában a gyermekek között egy új, a vírusfertőzéssel kapcsolatba hozható betegséget azonosítottak, ezt sokszervi gyulladásnak (az angol rövidítés alapján PIMS: Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) nevezték el. Ősszel, a második hullám tetőzését követően a PIMS hazánkban is megjelent.

Maga a koronavírus-fertőzés gyermekeknél legtöbbször enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik. Elsősorban a súlyos szervi károsodással járó krónikus betegséggel, vagy komoly fejlődési zavarokkal élők és a kóros elhízásban szenvedők esetében számíthatunk kórházi kezelést igénylő szövődményekre (elsősorban tüdőgyulladásra).

A PIMS ezzel szemben a koronavírus-fertőzést követően hetekkel – általában 2-4 héttel – később jelentkezik, kései szövődményként. A PIMS tüneteinek megjelenésekor a betegekben már nem kimutatható élő kórokozó, nem fertőzőek. A panaszok hátterében a korábbi vírusfertőzésre adott kóros immunreakció következtében kialakuló gyulladás áll. Éppen ezért a gyermekek többségében a laboratóriumi vizsgálatok során már nincs PCR-pozitivitás, de az antitest-vizsgálatokkal legtöbbször igazolható a korábban lezajlott fertőzés. A diagnózist jelentősen megkönnyíti, ha a fertőzés heveny szakában történik tesztelés, hiszen később az orvosnak hamarabb juthat eszébe a PIMS betegség, ha tudja, hogy korábban a családban volt igazolt koronavírus-fertőzés. A koronavírus-fertőzés gyanújakor kért tesztelés tehát nemcsak a járványügyi intézkedéseket segíti, de az esetleges kései szövődmények esetén a PIMS felismerését is.

A tünetek meglehetősen színesek, részben átfednek az úgynevezett Kawasaki-szindrómában megfigyelhetőekkel.
A koronavírus-fertőzéssel összefüggő sokszervi gyulladás lehetőségére a következő tüntetek megléte esetén érdemes gondolni: elhúzódó magas láz mellett nagyfokú gyengeség, bágyadtság, aluszékonyság, eszméletvesztés. A PIMS jellegzetes tünete a kötőhártya-gyulladás, amit nem kísér váladékozás (vörös szemek). A vörös, repedezett ajkak, eperszínű nyelv, “vizenyős”/duzzadt kezek és lábak, a bőr felszínéből nem kiemelkedő és nyomásra elhalványuló kiütés szintén gyakran leírt tünet. A nyakon megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókat tapinthatunk. Sok gyermek panaszkodik hasfájásra, előfordulhat hasmenés, hányás. A hasi tünetek hevességük miatt félrevezetőek lehetnek, vakbélgyulladás tüneteit utánozhatják.

Ha a szülők a fenti tüneteket észlelik a gyermeken, akkor javasolt haladéktalanul konzultálni a gyermek háziorvosával, vagy a területileg illetékes gyermeksürgősségi ambulanciával, ugyanis a panaszok többnyire igen súlyosak, és gyorsan romlik a gyermek állapota.

Míg a Kawasaki-szindróma elsősorban a kisdedek betegsége, a PIMS jellemzően inkább a 9-12 éves korosztályt érinti (legfiatalabb betegünk 2 éves, legidősebb 17 éves volt). Mivel ebben az életkorban a láz önmagában talán kevéssé rémisztő a szülők számára, fontos, hogy felhívjuk a figyelmüket erre az új betegségre. Nehezíti a diagnózist, hogy a területi gyerekellátásban erősödött a tele-medicina szerepe, ami plusz felelősséget ró a szülőkre. Ha a kiskamasz-, kamaszkorú gyereknek magas láza jelentkezik, ami kifejezett gyengeséggel, elesettséggel társul, esetleg kötőhártya-gyulladás, kiütés, az ajkak, nyálkahártyák gyulladása társul a lázhoz, vagy erős hasfájásra panaszkodik a beteg, akkor haladéktalanul forduljanak orvoshoz.

A gyulladás a szívizmot és a koszorúsereket is megtámadja, ami szívelégtelenséghez vezethet, a gyerekek állapota hirtelen romolhat. Az esetek körülbelül negyedében intenzív osztályon tudjuk csak stabilizálni az állapotukat – a folyadékpótlás mellett a gyerekek gyakran keringéstámogatásra, ritkán gépi lélegeztetésre szorulnak. Így érthető a gyors diagnózis fontossága, és az, hogy miért szükséges minden beteg esetében kórházi kezelés.

A jó hír, hogy rendelkezésre állnak a hatékony kezeléshez szükséges gyógyszerek. Gyulladáscsökkentő és immunmoduláns terápiákkal az esetek döntő többségében gyorsan, néhány nap alatt úrrá tudunk lenni a gyulladásos folyamatokon. A megfelelő időben (korán) alkalmazott terápiától várhatjuk, hogy megelőzzük a betegség legrettegettebb szövődményét, a szív koszorúsereinek tágulatát. A korábban említett Kawasaki-szindrómában szerzett kiváló tapasztalatok alapján bízhatunk abban, hogy megfelelő kezeléssel a PIMS esetében is hatékonyan meg tudjuk gátolni a kialakulását.

A PIMS szerencsére egy ritka betegség. Mivel csak a tavalyi évben ismertük meg, még tanulmányoznunk kell, hogy a pontos előfordulási gyakoriságát meg tudjuk határozni. A Népegészségügyi Központ mától jelentési kötelezettséget írt elő a PIMS esetében is, így hamarosan objektív képünk lesz az országos esetszámról.

A mai napig a Semmelweis Egyetemen 21 gyereket kezeltünk a fenti diagnózissal, és örömmel számolok be róla, hogy eddig valamennyien szövődménymentesen gyógyultak. Az Egyetemen multidiszciplináris szakmai stáb dolgozik a PIMS betegek gyógyításán – a gyermekreumatológus mellett intenzív terápiás szakemberek, infektológus és kardiológus vesz részt a gyógyító munkában. A Országos Gyógyszerészeti Intézet segítségének és gyors reagálásának köszönhetően 2021. január óta elérhetőek és alkalmazhatóak a legmodernebb biológiai terápiák, így a legsúlyosabb, standard kezelésre nem reagáló esetekben is tudunk az Egyetemen segíteni.

A Tűzoltó utcai Gyerekklinikán kezelőorvosi kérésre az egész országból fogadjuk a PIMS-betegeket.