Még maga Ferenc pápa is rendelt el vizsgálatot az ügyben, hogy igazi csodaként ismerjék el a jelenséget. Krisztus megtestesülése és üzenete a világnak?
A katolikusok azt vallják, hogy átváltoztatáskor a kenyér és a bor megjelenését tekintve nem változik, a lényege viszont igen: Isten ereje által Krisztus testévé és vérévé válik.
Ez a tanítás a Szentíráson és a hagyományon alapul és az apostoli idők óta nem változott. Ugyanakkor az egyház azt is elismeri, hogy bizonyos esetekben az Isten látható módon is közbelép, és a kenyeret és bort külső megjelenését tekintve is átváltoztatja testévé és vérévé.
Vagy csodálatos módon konzerválja az átváltoztatott ostyát, amely sokkal több ideig megmarad épen, mint ahogy természetes módon lehetséges volna.
Habár az egyház a tanítását nem ezekre a csodákra alapozza, hanem Krisztus szavára, mégis amikor Isten ilyesfajta csodákat tesz, általában fellendül az emberek hite az Eucharisztiában valóságosan jelen levő Jézus Krisztusban.
A továbbiakban a leghihetetlenebb eucharisztikus csodákat mutatjuk be, amelyet a világ elismert tudósai vizsgáltak meg, és egybehangzóan kijelentették, hogy a tudomány nem tudja megmagyarázni a csodálatos jelenséget, amely bennük végbement.
Legnica, Lengyelország
2013-ban Zbigniew Kiernikowski, Legnica egyházmegye püspöke a következőket nyilatkozta: „2013 december 25-én az áldoztatáskor egy átváltoztatott ostya a földre esett, amit aztán felvettek és egy vízzel teli edénybe (vasculumba) helyeztek.
Nemsokára vörös foltok jelentek meg rajta.
Az előző püspök, Stefan Cichy kinevezett egy bizottságot, hogy figyeljék meg a jelenséget. 2014 februárjában egy pici vörös darabot leválasztottak az ostyáról és az osztyaabroszra (a korporáléra) tették, a bizottság pedig elrendelte, hogy vegyenek belőle mintát és alapos kivizsgálásnak vessék alá a megfelelő kutatóintézetekben.”
A vizsgálatok után a Törvényszéki Orvostani Intézet a következőket mondta:
„A kórszövettani képen a szövetdarabkákban a kereszt által barázdált izomszövetet találtak. (…) Egészében véve (…) inkább hasonlít szívizomra, amelyen olyan elváltozások vannak, amiket rendszerint a haláltusa okoz. A genetikai vizsgálatok a szövetek emberi eredetére utalnak.
Buenos Aires, Argentína – az ügy, amiben Ferenc pápa is érintett volt
1996 augusztus 18-án Alejandro Pezet atya éppen befejezte a szentmisét a Santa Maria y Caballito Almagro plébániatemplomban, amikor egy nő jelentette, hogy egy átváltoztatott ostyadarabot meggyaláztak egy gyertyatartón a templom hátuljában.
Mivel nem lehetett elfogyasztani az ostyát, az atya beletette egy vízzel teli edénybe és a tabernákulumban (a szentségtartó szekrényben) helyezte el.
A rákövetkező hétfőn amikor az atya kinyitotta a tabernákulumot és azt vette észre, hogy az ostya véres anyaggá változott át. A csodát jelentették Jorge Bergoglio bíborosnak (a későbbi Ferenc pápának), aki vizsgálatot rendelt el a csoda ügyében, miután a véres ostya csodálatos módon még évekig ép maradt.
A Miłujcie się! magazin ezt írja: „1999 október 5-én a bíboros képviselőinek jelenlétében egy tudós, Dr Ricardo Castañón Gómez mintát vett a véres darbkából és elküldte New Yorkba vizsgálatra.”
A tudósok egyike Dr Frederic Zugiba volt, a jólismert szívspecialista és törvényszéki orvosszakértő. Meghatározása szerint a vizsgált anyag valódi emberi hús és vér volt, amely emberi DNS-t tartalmazott. Nyilatkozata szerint „az elemzett anyag a szívizom része, amely a bal kamra falában található, a billentyűkhöz közel.
Ez az izom felelős a szív összehúzódásaiért. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a bal kamra billentyűje a test minden szervéhez eljuttatja a vért. A szívizom gyulladásos állapotban van és sok fehérvérsejtet tartalmaz.
Ez azt mutatja, hogy a mintavételkor a szív élt. Meggyőződésem szerint a szív élt, mivel a fehérvérsejtek elpusztulnak, ha élő szervezeten kívülre kerülnek. Élő testre van szükségük, ami fenntartsa őket. Így a jelenlétük azt mutatja, hogy ez a szív élt a mintavételkor.
Sőt, mi több, ezek a fehérvérsejtek benyomódtak a szövetbe, ami azt mutatja, hogy a szív komoly stressznek volt kitéve, mintha a tulajdonosát nagyon megverték volna a mellkasa tájékán.”
Tixtla, Mexikó
2006 október 21-én egy plébániai lelkigyakorlaton egy átváltoztatott ostyából vöröses anyag kezdett szivárogni épp az áldoztatás előtti pillanatban.
A helyi püspök, Alejo Zavala Castro összehívott egy teológiai bizottságot annak meghatározására, hogy csalás történt vagy igazi csoda. 2009 októberében meghívta Dr Ricardo Castañón Gómezt, hogy vezesse a tudományos kutatásban résztvevők csoportját és ellenőrizze le a jelenség csodálatos voltát.
Dr Gómez épp akkor fejezte be kutatásait a buenos airesi csodával kapcsolatban.
A 2009 októbere és 2012 októbere közt lezajló tudományos kutatás a következő nyilatkozatot bocsátotta ki:
„A vöröses anyagot, amelyet megvizsgáltak, a vérrel azonosnak találtak, amelyben van hemoglobin és DNS. Két különálló kutatás zajlott le, kiváló orvosszakértők közreműködésével és más-más módszerekkel, és mindkettő kimutatta, hogy ez az anyag belülről származik, ezzel kizárható az a feltevés, hogy valaki kívülről helyezte oda.
A vércsoportja AB, amely egyezik a lancianói ostyán találtakkal, valamint a torinói lepelével is. A mikroszkópos nagyítás és beszivárgás vizsgálata kimutatja, hogy a vér külső rétege megalvadt 2006 októbere óta, de a 2010 februárjában megvizsgált alsóbb rétegekben friss vér jelenlétét mutatták ki. Az eseménynek nincs tudományos magyarázata.”