Ha valaki konkrét tárgyi bizonyítékokra kíváncsi, hát most megkapja!
Ezekben a leletekben az a közös, hogy a tudomány jelen állása szerint nem lenne szabad létezniük.
Ma a világban számos olyan tárgy van számon tartva, melyek nem is létezhetnének. Léteznek ugyanis olyan időn és téren kívüli tárgyak, melyek nem lehetnének ott az adott helyen az adott időben, mert egyszerűen nem illenek bele a korba.
Az ilyen tárgyakat az angolban csak Ooparts-ként emlegetik.
Nevük arra utal, hogy sem térben, sem az adott időben nem lehetnének ott, és akkor.
Mintha csak időgéppel valakik az adott időbe és térbe utaztak volna, és letették volna ezeket a tárgyakat. A tudomány ezekkel a leletekkel még ma sem tud mit kezdeni.
Éppen ellenkezőleg, a tudomány egyes képviselői megpróbálják eltusolni az információkat, melyek arra mutatnak, hogy az emberiség sokkal régebbi, mint hinnénk.
Mi több, talán nem is mi vagyunk az első és eredeti emberi faj, ami a Földön járt.
Rengeteg zavarbejtő lelet került elő az elmúlt 150 évben. Kínos leletek, melyek sugallnak valamit.
Agyagfigura kétmillió évvel ezelőttről
A legendás kétmillió éves agyagfigura, melyet 1889-ben idaho környékén találtak, alaposan feladta a leckét a régészeknek, mert először nem tudták meghatározni a korát, aztán mire sikerült, egyszerűen nem hitték el az eredményt.
A tárgy nem csak úgy odakerült, vagy odatette valaki. Egy több millió éves bazalt és kőréteg vette körül, így a kora megkérdőjelezhetetlen volt.
Az agyagfigura egy kezdetleges ember modellje volt. Körülbelül 37 milliméter hosszú, félig agyagból, félig pedig kvarcból készült.
A kora mellett roppant érdekes volt anyagának összetétele, és még inkább az, hogy vajon ki, vagy kik készíthették. 2 millió éves volt, a megmunkálás rajta pedig az adott korhoz (mégiscsak 2 millió évről beszélünk) képest nagyon is precíz volt. A régészek megvizsgálták a leletet, és arra jutottak, hogy a Homo genusok közül készíthette egy egyed, cirka 2 millió éve.
Igen ám, de ezek a lények még inkább a majomhoz álltak közelebb, nem ismerték a komplex szerszámokat, és a megmunkálás fogalmát sem. A mai modern emberhez képest a homo genusok állatok voltak.
Ráadásul ami még jobban tetézte az egész rejtélyt, az a figura alkotóeleme volt.
A kvarcért, ami alkotta a szobrocskát, több, mint 90 méter mélyre kellett volna ásnia a civilizációnak, aki csinálta.
2 millió évvel ezelőtt egy primitív fajnak erre nem volt lehetősége.
Éppen ezért születtek meg a különféle feltételezések arról, hogy 2 millió évvel ezelőtt emberek, az emberiség egy csoportja már birtokában lehetett a fúrás tudományának, és talán még gépekkel is rendelkeztek.
150.000 éves csövek Baigongban
Igen figyelemreméltó leletre bukkantak Baigongtól nem messze, egy hegység lábánál, az egyik barlangban. Már eleve az külnös volt a kutatóknak, hogy a barlang sajátos, háromszög alakú bejárattal rendelkezett.
Amit azonban odabenn találtak, az minden képzeletüket felülmúlta az emberiség történelmével kapcsolatban.
A barlang falán ugyanis rozsdás vascsövek futottak végig. A csövek mérete változó volt, a legnagyobb 40 cm átmérőjű volt, mely közvetlenül a bejárat mellett futott a föld mélyébe.
Találtak olyan vezetékeket is, melyek egyenesen a hegy gyomrába vezetnek, vagy a közelben lévő Toson nevű tó felé.
A tófenéken és parton is hasonló csövekre bukkantak. A legmegdöbbentőbb az volt az egészben, hogy az előzetes vizsgálatok alapján a csövek 150 000 évesek voltak, vagyis egy olyan korban készültek, amelyben az emberek még nem ismerték a vas megmunkálásának módját.
A rejtélyt tovább növeli a tény, hogy emberek csak az utóbbi 30 000 évben telepedtek le a környéken, a hely azelőtt teljesen lakatlan volt.
400 millió éves gépezet
Oroszországban a Kamcsatka félszigeten is olyan zavarba ejtő leletet találtak a kutatók, amit a mai napig nem tudnak megmagyarázni.
Egy 400 millió éves gép, vagy inkább számítógép darabjainak lenyomatai sejlenek fel egy kőzetlemezen. Hihetetlen, de először a kutatók nem is tudták vagy értették, hogy mire bukkantak. Furcsa, csavarokra, fogaskerekekre emlékeztető formációkat találtak az egyik Kamcsatka félszigetről előkerült kőzetlemezben.
Mikor alaposabban szemügyre vették, és megvizsgálták a korát, jött a hirtelen döbbenet.
Az eredményeket hitelesítették, és az ásatásokat vezető archeológus Yuri Golubev a megtaláláskor azt nyilatkozta, hogy ez a talált tárgy akár a történelmünket is átírhatja.
Az analízis során kimutatták, hogy a formációk fémes elemeket tartalmaznak, tehát nem lehetnek ősi férgek, vagy kagylók lenyomatai.
Hogy pontosan mi lehet, azt természetesen nem tudja a tudomány. Talán egy ősi gép, vagy egy hatalmas számítógép darabja. Mások úgy vélik, hogy egy bonyolult szerkezet egy része, mely önmagában működésképtelen volt, de az is lehet, hogy egy mai modern robbanómotor őskori prototípusa.
2,8 milliárd éves mesterséges gömbök
Ez a lelet az egyik legzavarbaejtőbb lelet, amit valaha találtak. Afrikában találtak rá azokra a gömb alakú kőzetekre, melyek első ránézésre is mesterségesnek tűntek, amikor azonban megvizsgálták eme gömböket, arra jutottak, hogy legalább 3 milliárd(!) évvel ezelőtt keletkeztek.
A gömböket egy bányában találták, ezért azt gondolták, hogy talán az ókorban keletkeztek, azonban a 3 milliárd éves kormeghatározási eredmény hatalmas tudományos vitát kavart a régészek és a tudományos világ között.
A tudomány – mivel nem tudott mit kezdeni a leletekkel – azt állította, hogy ásványi anyagok lehetnek, melyek valamiért gömb formában keletkeztek, és megtartották alakjukat.
Azonban ez nem magyarázza a különféle szabályos vonalakat ezen gömbök felszínén, valamint azt, hogy a gömbök olyan ellenállóak, hogy eddig semmivel sem tudták felnyitni, vagy kettévágni őket.
Ráadásul ha valóban ásványok lennének, miért nem tisztázott az, hogy pontosan hogyan keletkeztek? És miért hasonlítanak a Földre? Sokan hisznek abban, hogy ezek a golyók nem mást ábrázolnak, mint a Földet, és a különböző bolygókat.
Vagyis biztosan nem ember kéz által alkotott tárgyakról van szó, 3 milliárd évvel ezelőtt ember még nem is volt a bolygón, ráadásul a világ népessége nagyon sokáig abban a tudatban élt még ezután, hogy a Föld lapos, nemhogy bolygók veszik körül…
A 10.000 éves nagyenyedi alumínium darab
1973-ban az erdélyi Nagyenyedben egy megmagyarázhatatlan lelet került elő. A közel 10.000 éves alumínium darabkának nem lenne szabad léteznie, mégis létezik, és egyre erősíti a feltételezést az emberiség sötét múltjával kapcsolatban.
A lelet azért különösen érdekes, mert olyan tisztaságú alumíniumot tartalmaz, mely a természetben nem fordul elő, és az ember csak 190 éve képes előállítani hasonlót.
A páratlan és zavarba ejtő leletet 1973 nyarán találták az erdélyi Nagyenyed közelében álló homok kitermelőben.
Az ominózus fémtárgy – melyről először azt hitték, hogy egy szerszám vagy fegyver feje –nagyon érdekes volt. 20x12x7 centiméteres volt, láthatóan fémből készült, alaposan megmunkált forma.
A legnagyobb döbbenet azonban akkor érte a régészeket, amikor kormeghatározást csináltak, valamint kielemezték az összetételét. A tárgy felületén kialakult egy vékony, közel két milliméteres alumíniumoxid-réteg.
Ahhoz, hogy az alumíniumoxid normál körülmények közepette másfél-két milliméteressé hízzon, sok száz – vagy inkább több ezer – évre van szükség.
A leletet jobban megvizsgálva arra is rájöttek a kutatók, hogy valamikor nagy ütéseket kaphatott, lényegében ez azt jelentette, hogy használatban volt.
Egy aprócska lyuk is látható rajta, emiatt úgy gondolják, hogy egy kisebb alkatrész lehet, mely egy ismeretlen nagy egész része.
Az ilyen és ehhez hasonló leletek az emberiség sötét múltjába engednek betekintést.
Sejtetik azt, amit eddig is sejtettünk, de senki sem merte feltenni a kérdést: mi van, ha mindaz, amit saját fajunk történelméről jelenleg tudunk, az mind hazugság?