A koronavírus elleni védekezés svéd atyja nem hisz az egyszerű megoldásokban.
Az egész világon egyedülálló dolgot hajtottak végre Svédországban.
Mély és sokak szerint igaz kritikával illette más országok járványkezelését.
Szerinte Kína, az USA és az európai országok a nagy lezárásokkal egy csapással akarták megoldani a bajt, ám ez olyan volt, mintha kalapáccsal akartak volna agyonütni egy legyet.
Anders Tegnell 2020 elején egy nem igazán magas beosztású állami tisztviselő volt a nem igazán jelentős népességű, 10 millió lakosú Svédországban.
Azt a hivatalt vezette, amelynek dolga a közegészségügyi adatgyűjtés volt. Ma ő az egyik legismertebb és egyben levitatottabb járványügyi szakértő a világon.
Mindezt annak köszönheti, hogy az irányításával Svédország egyedüliként a világon a koronavírus-válság minimális korlátozásokkal járó kezelését választotta – kezdi a szakemberrel készült riportját a Financial Times.
Ő dolgozta ki és irányítja az erősen vitatott svéd válságkezelést, amelynek lényege, hogy tavasszal nem zárták be az iskolákat, az éttermeket a fitnesztermeket, nem zárták le a határokat, összességében visszautasították a Kínából kiindult teljes karantén modelljét.
A svédek egy részének szemében a világgal szembe menő módszerével Tegnell hőssé vált, míg a kisebbségük és a külvilág úgy gondolja, orosz rulettet játszik a társadalommal.
Az előbbi olyan felhajtással jár, ami minden bizonnyal túlzásnak nevezhető eredményekre is vezet: például van, aki Anders Tegnell arcképét tetováltatta magára. A brit és az amerikai radikális jobboldal a szabadság védelmezőjeként sztárolja.
A szakember azzal védi módszerét, hogy már a válságkezelés kezdetén világossá tette: fenntartható intézkedéseket javasol.
Nem hisz a gyors megoldásokban, amelyek viszonylag könnyű sikert ígérnek. Arra számít, hogy a koronavírus sokáig itt marad az emberekkel, ezért ki kell építeni egy rendszert, amely orvosolja a bajokat, amiket okoz.
A szakértő azt jósolja, hogy Svédországban alacsonyabb szinten marad a járvány terjedése, miközben lesznek esetenként helyi tüskék a fertőzésben.
Más országokban gyakrabban fordulhatnak majd elő ezek a tüskék és nagyobbak lesznek, miután ezekben – szemben velük – az immunitás egy elért szintje nem fékezi meg a vírus terjedését.
Az egyedi svéd modell alkalmazását részben az tette lehetővé, hogy az ország politikai rendszere decentralizált. A járványok esetén az alkotmány az illetékes egészségügyi vezetőnek adja a döntési jogokat, a kormányt statiszta szerepre kárhoztatja.
Így Tegnell viszonylag nagy szabadsággal határozhatta meg a teendőket. Ugyanakkor a Financial Timesnek azt mondta: erősen támaszkodott a közegészségügyi hivatal 500 fős munkatársi gárdájára, a kormány apparátusára és a lakosság támogatására.
A riporter végül megkérdezte azt is, hogy visszatekintve csinálna-e ma valamit másként a szakember, ahhoz képest, amilyen döntéseket hozott.
Az óvatos válasz szerint Tegnell nem biztos benne, hogy sokat változtatna.
Ami a jövőt illeti a svéd tudós az oltással kapcsolatban is kitart korábbi álláspontja mellett: csalódni fognak azok az országok, szakértők és politikusok, akik azt hiszik, hogy ez egy csapásra megoldja a gondokat.
Újra elmondta: nem hisz a bonyolult problémák könnyű megoldásában.
Nem térhetnek vissza az emberek egyszerűen a korábbi életükhöz, ha lesz vakcina a koronavírus ellen. Veszélyes ez az üzenet, ami a legtöbb politikustól nem idegen.