Kutyát, macskát, tücsköt bogarat tessék, denevérpörkölt, covid-módra!
Avagy miért mindig Kína ennek az eredője?
A kínai piacokrólm köztudott, hogy van ott minden, mi szem-szájnak ingere.
Azt is tudni lehet a kínai népről, nem leszólva őket, hogy szinte mindent megesznek, aminek a hasa nem a Nap felé néz, azaz nem döglött meg.
Ezzel önmagában még nem is lenen baj, ahogyan azzal sem, hogy az európai ember számára elfogadhatatlan módon kutya és macska húst is fogyasztanak.
Azzal azonban már sokkal több teendőnk lenne, hogy ezeket az állatokat még gyakran rituálé szerűen meg is kínozzák ezeken a “borzalom piacokon”, lásd a Yulin-i kutyahús fesztivált, ahol különféle tortúrákon kell keresztülmenniük az állatoknak, agyonzsúfolt ketrecekben, étlen-szomjan.
A macskákból pedig ugyanúgy húst készítenek, sokszor élve főzik ki őket üstökben, majd azonnal le is nyúzzák a bundájukat róluk, hogy azt tovább értékesítsék.
Erről korábban már itt írtak egy átfogó cikket.
A másik nagyon nagy probléma Kínával a kegyetlenkedés mellett, hogy olyan álaltokat is esznek, amik potenciálisan sok vírust hordoznak, jellemzően koronavírusokat.
Ez pedig egyértelműen megmagyarázza, miért Kínából indultak a különféle járványok az elmúlt 30 évben, lásd például a korábbi SARS vírus is…
Persze a népesség sűrűség is hozzájárul ehhez, hiszen Kína tele van több milliós lakosú metropoliszokkal.
Nyersen, vagy alig kifőzve esznek vadhúsokat, denevérpörköltet, aligátor vagy épp teknős levest.
Egyes állatokat kvázi élve esznek meg…
Ezek után pedig senki se csodálkozzon, hogy a kínai gasztro kultúra gyakorlatilag melegágya a különféle instant világjárványoknak…