Atomenergia egy civilizációk előtti korból?
Vajon mikortól létezhetnek emberi civilizációk? Mikor alakult ki az első ember a majmomból – már ha valóban belőle alakult ki – és mikor egyenesedett fel az első ember?
Egyes dolgok ugyanis egyértelműen azt sugallják, hogy hazudtak nekünk. Hazudtak a történelmüket illetően, és az emberi fejlődés idővonala egy nagy svindli.
Eltérő vélemények és információk vannak a történelemtudományban arról, hogy pontosan milyen régen is alakult ki az ember.
Egyesek szerint 7 millió évvel ezelőtt már jelen lehettek kezdetleges, az emberre még nem igazán hasonlító elődök, de a tényleges értelemben vett emberelőd 200.000 éve fejlődhetett ki.
@roxyblazeahivatalos Orbán Viktor rajza: kiszúrtam rajta valamit amiről senki sem beszél! 😂#orbánrajz #vicces #humoros #magyartiktok #magyarmémek #aicontent #roxyblaze #digitálisinfluenszer #orbánviktor #orbanviktor #közélet #roxyblaze #magyarvalóság #rajz ♬ eredeti hang – Roxy Blaze - Roxy Blaze
Az első civilizáció pedig 6000 évvel ezelőtt hagyott nyomott, vagyis ekkor tájt volt képes az emberiség úgynevezett kezdetleges társadalmi szerveződéseket kialakítani.
Ez azért érdekes, mert léteznek olyan piramisok a bolygón, és olyan egyéb civilizációra utaló nyomok, melyek ennél jóval régebbiek.
Ez pedig feltételezi, hogy valamilyen civilizáció már az embert megelőzően is kellett, hogy létezzen.
Ezért is lehet igazán zavarba ejtő a közel 2 milliárd éves Afrikában található atomreaktor léte, mely mindent aláás, amit az emberiség múltjával kapcsolatban tudunk, de a Föld eredeti korát is megkérdőjelezi.
Maga a reaktor egyébként 1,8 milliárd éves, de a tudósok felfelé kerekítették, mert nem tudni pontosan, hogy hány éves, de nagyon-nagyon régi.
Egy Afrikában található uránium lerakóban ment végbe ez az elképesztő maghasadás.
1972-ben egy nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzem dolgozója valami gyanúsat vett észre egy Afrikából származó normális ásványi forrásból kinyert urán rutin elemzése során.
A szóban forgó, alaposan megvizsgált anyag három izotópot tartalmazott – vagyis három formáját különböző atomtömegekkel: uránium 238, a leggyakoribb fajta; urán 234, a legritkább; és az urán 235, a hőn áhított izotóp, mivel ez képes fenntartani egy nukleáris reakciót.
Mondani sem kell, hogy a szakemberek heteken át nagyon zavarban voltak, mert soha ilyet azelőtt nem tapasztaltak, vagy találtak.
Urán 235 az űrben, a Holdon és egyes meteorokban, valamint más égitesteken előfordul, de nem túl nagy mennyiségben.
Ez különösképpen igaz a Földre, ahol a bolygó kőzetanyagának mindösszesen 0,72%-át formálja. Azaz egy elképesztően ritka dologról beszélünk.
Az anyag indokolt sűrűsége Afrika ezen térségében – egész pontosan Gabonban – alaposan elgondolkodtatott mindenkit, hogy érdemes utána nézni a dolgoknak, hogy mitől lehet.
A tudósok és bányászok, valamint geológusok alkotta szakértői csapat a helyszínen új vizsgálatokat végzett, amik még nagyobb megdöbbenést hoztak.
Kiderült ugyanis, hogy ez a terület nem lehet más, mint egy fejlett földalatti nukleáris reaktor, amely messze túlmutat a jelenlegi tudományos ismereteinken és képességeinken.
Az 1,8 milliárd éves atomreaktor a vizsgálatok alapján legalább 150.000 éven át működhetett, ezalatt rengeteg maghasadási folyamat ment végbe régióban a föld alatt.
Rengeteg maghasadásból származó mellékanyagot fedeztek fel, és hoztak felszínre, mintegy ékes bizonyítékul arra vonatkozóan, hogy valóban étezett egy atomreaktor a helyszínen.
A vizsgálatok szerint ez az ősi atomreaktor több kilométer hosszú volt. Érdekes módon egy ilyen nagy nukleáris reaktornak a termikus hatása a környezetre mindössze 40 méterre volt korlátozva minden oldalon.
Ráadásul egyfajta természetes tárolókban voltak a veszélyesnek számító anyagok, így a környezeti szennyezés gyakorlatilag minimális volt.
Ez egyen azt is jelenti, hogy ez a reaktor minden jelenlegi reaktornál fejlettebb és környezet barátabb volt.
Ráadásul a kutatók egy olyan atomfolyamat nyomára bukkantak, mely igazi csoda: a nukleáris reakció, hogy a plutónium, a létrejött melléktermék, és a nukleáris reakció önmagát tompította.
Ezek a mérsékelt reakciók olyan energiaforrást biztosíthattak, mely egy egész országot, kontinenst láthatott volna el energiával közel 2 milliárd évvel ezelőtt.
A tudósok arra jutottak a rengeteg vizsgálat után, hogy ez egy természetes módon véletlenszerűen létrejött atomreaktor lehetett. Mások viszont mind a mai napig úgy vélik, hogy nem lehetett természetes, és emberi, vagy akár idegen két alkothatta meg.
Azt is megállapították, hogy vizet használtak, hogy mérsékeljék a reakciót, azonos módon, ahogy a modern reaktorokat hűtik grafit-kadmium rudakkal, hogy megakadályozzák a reaktor kritikus állapotba jutását
Egyértelmű, hogy pontos feltételeknek kellett kialakulni a reaktorban, ami nem lehetet véletlen, mert akkor a világ számos pontján létre kellett volna ilyeneknek jönni, és kellene létrejönnie ma is.
A nukleáris folyamatban résztvevő víznek szinte sterilnek kell lennie, és ez csak egy a sok dolog közül, ami rejtélyes módon teljesült a Gabonban található 1,8 milliárd éves atomreaktor esetében…