Megdöbbentő információk és néhány tudományos bizonyíték nem akármit állít.
Van egy dolog, ami nemrég került napvilágra és bár ismert tény volt, a mostani szivárogtatás több ponton is nagy port kavarhat.
50 éve tudhatnak a marsi életről, de egy nagyon végzetes és sötét titok miatt végül mindent eltusoltak.
Egészen mostanáig…
Közel 50 éve, a Viking küldetések során vizet adtak a marsi talajhoz, ami nem feltétlen volt jó ötlet, de utólag magyarázhatja a küldetés ellentmondásos eredményeit a marsi élet utáni kutatás kapcsán.
Lehet, hogy közel 50 évvel ezelőtt életet fedeztünk fel a Marson, amit véletlen el is pusztítottunk. Mi támasztja alá ezt a felvetést?
A NASA Viking leszállóegységei által az 1970-es évek közepén végzett kísérletek ellentmondásos eredményei.
A Viking landerek kis mennyiségű klórozott szerves anyagot azonosítottak, amelyet kezdetben a Földről származó szennyeződésnek tartottak.
A későbbi küldetések azonban igazolták a natív szerves vegyületek jelenlétét a Marson, bár tehát klórozott formában.
Az élet a Marson úgy tudott alkalmazkodni a száraz környezethez, hogy adaptálódott a sós kőzetekhez, és közvetlenül a légkörből vett fel vizet.
Ez a Földön egy teljesen ismeretlen működési elv, amit utólag egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy földönkívüli életformák okozhattak.
A Viking kísérletek, amelyek során vizet adtak a talajmintákhoz, azonban túlterhelhették ezeket a mikrobákat (már ha léteztek egyáltalán), és elpusztultak.
A gondolatmenet Dr. Dirk Schulze-Makuch-tól származik, aki a Big Think oldalon publikált ezzel kapcsolatban egy cikket.
Vagyis a lényeg és a felvetés az, hogy az élet utáni kutatás végzett magával az éppen vizsgált marsi élettel.
Azóta a Curiosity és Perseverance roverek későbbi megerősített eredményeinek köszönhetően immár tudjuk, hogy valójában léteznek őshonos szerves vegyületek a Marson – klórozott formában ugyan, de léteznek.
Ezzel magyarázható az is, hogy élet jelenléte utáni nyomok kapcsán végzett kísérletek közül épp azok hoztak szignifikánsan pozitív eredményt, amit víz hozzáadása nélkül végeztek.
Összességében tehát az első vizsgálatok el is pusztították a felfedezett marsi életet.
Az eredmények és az elmélet pedig azért is nagyon fontosak, mert ez egyúttal azt jelenti, hogy valóban van élet a vörös bolygón, de ez az élet annyira erősen alkalmazkodott a száraz és rideg környezethez, hogy éppen a víz nagyobb mennyiségű jelenléte pusztíthatja el őket.