Sir Arthur Woolley neve sokaknak mondhat valamit.
Egy olyan neves és elismert régészprofesszorról van szó, aki HAT(!) évtizedet töltőt azzal, hogy a sumer civilizációt, annak fennmaradt nyomait tanulmányozza.
Ebben az időszakban a keze ügyébe kerültek ősmagyar leletek is.
Ezeket látva később olyan kijelentésekkel élt, olyan jegyzeteket írt, melyek megfordíthatnák a történelem menetét, végső soron újraírhatnák a magyarság és a sumer birodalom történelmét is.
Azonban sokak szerint a Habsburg-erők aknamunkájának köszönhetően, Wooley-professzor jegyzetei és kijelentései soha nem kaphattak eléggé széles médiavisszhangot.
A Mezopotámia területén végzett ásatásokról ezt mondta:
“1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt.
A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral.
A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.
Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”
Arthur Wooley professzornak volt néhány igen komoly megálapítása:
1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2.) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.
A magyar népzenével a török 75% egyezést mutat, a perzsákéval 42%-nyit, míg a finneké alig 2%-ot.
A nyelv is egyezik, legalábbis a magyar nyel a sumer nyelvből eredeztethető, ezt bizonyítja John Rawlinson tanulmánya is, melyben székely rovásírás alapján sikerült sumer eredetű írásokat értelmesre fordítania.
A kutatók és maga Woolley is megállapította, hogy a sumer nyelv nyelvtanát nézve a sumer nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumernak.
Ezt azonban mind olyan dolgok, amik alig kapnak azóta is média nyilvánosságot.