Egy új elmélet mindent megkérdőjelez, amit a világunkról eddig tudtunk.
Ideje újragondolni az univerzumot, amelyben élünk? Jobban mondva, meg kell változtatnunk azt a régóta fennálló hiedelmet, hogy a kozmosz
tágul?
Mi van, ha az univerzum tágulása nem több, mint egy bonyolult illúzió?
Egy úttörő elméleti tanulmány javasolja ezt a megdöbbentő ötletet,
miközben lehetséges megoldásokat kínál a sötét energia és az anyag rejtélyes kérdéseire
Azt hittük, hogy az univerzum a vöröseltolódás jelensége miatt tágul, ahol a fény hullámhossza a spektrum vörösebb vége felé tolódik, ahogy a
fényt kibocsátó objektum távolodik tőlünk.
A távoli galaxisok nagyobb vöröseltolódása azt jelenti, hogy ezek a galaxisok távolodnak a Földtől.
Nemrég a James Webb Űrteleszkóp megtalálta a mai napig legtávolabbinak és legrégebbinek tartott galaxisokat. Talált köztük néhány egészen
elképesztő méretűt is.
A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az univerzum tágulása nem statikus; egyre nagyobb ütemben gyorsul.
Ezt a gyorsulást a kozmológiai állandónak vagy lambdának nevezett kifejezés rögzíti.
A kozmológiai állandó szálka volt a kozmológusok szemében, mivel a részecskefizika által megjósolt értékek jelentősen eltérnek a megfigyelt
értékektől, így a “fizika történetének legrosszabb jóslata” címet kapta.
Míg sok kozmológus új részecskék vagy fizikai erők javaslatával próbálja összeegyeztetni ezeket az ütköző lambda értékeket, Lombriser más utat
választ a meglévő fogalmak újraértelmezésével.
Újszerű matematikai megközelítéssel Lombriser egy lapos és statikus univerzumot mutat be, visszhangozva Einstein eredeti hitét.
Az általunk a tágulás jeleként értelmezett mutatók ehelyett a részecskék, például a protonok és az elektronok idővel változó tömegének tulajdoníthatók.
Ezek az ingadozások megszüntethetik a sötét energia szükségességét, a feltételezett erőt, amely kiterjeszti a teret, és egyre nagyobb sebességgel
löki szét a galaxisokat.
Lombriser szerint a sötét energiának tulajdonított hatások az univerzum későbbi szakaszaiban eltérő módon fejlődő
részecsketömegekkel magyarázhatók.
Modelljében “elvileg nincs szükség sötét energiára,” – tette hozzá Lombriser.
Luz Ángela García, az Universidad ECCI (Bogota, Kolumbia) posztdoktori kutatója méltatta Lombriser új értelmezését a kozmológia számos
problémájának kezelésére.
Mindazonáltal García óvatosságra intett, megjegyezve, hogy a Lombriser-féle elméleti modell egyes elemei nem biztos, hogy megfigyeléssel tesztelhetők, legalábbis nem a közeljövőben
Forrás: ÚjVilágtudat