A magyarságnak a közeljövőben óriási szerepet szán a végzet.
Nem véletlenül hitték az ókoriak, hogy az édeni idők, az elveszett Aranykor szellemiségét a sztyeppe népei őrzik tovább még a sötét korokban is.
Igaz volna a hihetetlen jóslat, mely szerint egy távoli jövőben Nimród/Ménrót [Nemroth] népe hoz majd boldogságot az emberiségnek, s gyógyulást a megsebzett Földnek?
Már a XIX. századi kutatóknak feltűnt: bizonyos ókori források kapcsolatba hozzák a szkíta-hun népeket az Utolsó ítélettel. Ám mivel 1848 után a magyar tudományos elit egyértelműen letette a garast a finnugor származáselmélet mellett, nem vizsgálták tovább ezt a lenyűgözően izgalmas témát. Elvégre – szerintük – a magyaroknak nincs köze sem a hunokhoz, sem a szkítákhoz – következésképpen e mítoszok nem a mi őseinkről szólnak, így hát nem is különösebben érdekesek…
Csakhogy ez szöges ellentétben áll az összes középkori krónikánkkal, illetve a magyarságnak a szerves hagyományával! Kézai, Anonymus, Thuróczy és más szerzők ugyanis egybehangzóan és egyértelműen állítják: a magyarok Szkítiából származnak, maguk is szkíták, akik rokonai – konkrétan „ikertestvérei” – Atilla hunjainak!
Ugyanezen források szerint Árpád-házi királyaink pedig egyenes ági leszármazottjai magának Atillának! Mindezek az információk pedig évszázadok óta öröklődnek a magyar családokban szülőkről- gyermekekre, ahogyan Arany János csodaszép versében is írja: „száll az ének szájról-szájra…”
Felmerül tehát a kérdés: vajon a magyarság eredetével kapcsolatban a Bach-rendszer Habsburg- párti tudósainak, vagy inkább saját nemzeti hagyományainknak hiszünk?
Mert ha inkább utóbbinak, akkor meg kell barátkoznunk a gondolattal: mindaz, amit az ókorban a szkítákról írtak, az leszármazottaikra, azaz ránk, magyarokra is vonatkozik! Márpedig a szkítákról több ókori forrás is azt állítja: az Apokalipszis idején különleges küldetés vár rájuk… De vajon miben áll a szkíták küldetése? Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, először is Nimród/Ménrót [Nemroth] király kilétére kell fényt derítenünk! Az összes ide kapcsolódó jóslat ugyanis azt állítja: a távoli jövőben, egy sötét kornak az vet majd véget, hogy Nimród, a szkíták uralkodója feltámad, reinkarnálódik, azaz „visszatér.”
S hogy ki volt valójában ez a titokzatos Nimród/Ménrót [Nemroth]? Saját hagyományaink általában annyit tudnak róla, hogy:
1.) Őskirály, aki az Árpád-házi királyok mitikus őse is,
2.) Nagyon régi korban, az özönvíz előtt uralkodott valahol Keleten,
3.) Feleségét Enéhnek hívták, ikerfiai pedig a hunok és a magyarok ősapja, Hunor és Magor [Magyar].
Szögezzük le azt is, hogy krónikáinkban nem találkozunk olyan jóslattal, mely a visszatérését említené ám, ami roppant izgalmas: a közel-keleti (főképp szír, arab, török, örmény) forrásokban viszont több ilyen prófécia is előfordul! E keleti szövegek szerint ráadásul Nimród több volt, mint egyszerűen egy hatalmas uralkodó. Sztrabón, görög történetíró például úgy tudja, hogy Nimród/Ménrót [Nemroth] alkimista mágus volt, hasonlóan Zarathustrához, Hermész Triszmegisztoszhoz és egyéb „varázslókhoz”!
Ugyanígy vélekedik Epiphaniosz egyházatya, aki szerint Nimród „a Tarok ivadékából származó etiópiai Kúsnak volt a fia és ő építette Babylon városát, nagy vadász volt, és ő a mágia feltalálója is, amire megtanítá a perzsákat; akiket ezért Magógnak hívnak.”
Itt jegyezzük meg: a perzsákat, szkítákat az ókorban valóban a „varázslók népének” tartották, s maga a „mágia” szó is perzsa, iráni eredetű. Nem nehéz észrevenni, hogy Nimród/Ménrót [Nemroth] egyik fiának, Magomak (vagy más változatban Magógnak) a neve, illetve a „magyar”népnév is ebből származik…!
Az ókoriak tehát Nimródot, fiát, illetve a tőlük származó népet – a magyarokat is a mágiával, titkos tudományokkal hozták kapcsolatba. Olyannyira, hogy a perzsa Királyok Könyve, a Sahname egyenesen azt állítja: Nimród leszármazottjai a Perzsa Birodalomban egy külön törzset alkottak, akik ősidők óta a titkos tudományok művelésével foglalkoztak, és minden tagjuk – a gyermekektől a legidősebbekig – „paranormális” képességekkel rendelkezett…
Ninurta és az elsüllyedt sziget
Mindez pedig tökéletesen egybecseng az arab legendákkal, ahol Nimród nemcsak a Világ Királya, de félelmetes hatalmú mágus, mi több, az alkímia és az asztrológia legnagyobb mestere. Dzsinnek egész légiójának parancsol, segítségükkel pedig egyetlen éjjel alatt épít fel Babilonban egy drágakövekből álló gigantikus csillagvizsgáló tornyot. És ezzel elérkeztünk Nimród legnagyobb tettéhez, melyet akár az életművének is tekinthetünk: ez pedig nem más, mint a Torony megépítése, melyet az Ószövetség Bábel Tornyának nevez!
A Bábel szó hasonlósága a Babilon városnévhez szembetűnő, és a nyelvészek is elfogadják. Bábel Tornya tehát valójában „Babilon Tornya-t jelenti, és rávilágít arra, amit a középkori krónikáink is egyöntetűen állítanak: a szkíták – a hunok és magyarok ősei – évezredekkel ezelőtt Mezopotámiában, konkrétul Sumerban éltek.
Ahhoz tehát, hogy megértsük, mit jelent az ókori jóslat, miszerint a távoli jövőben „Nimród/Ménrót [Nemroth] visszatér”, először is a sumer agyagtáblák szövegeihez kell folyamodnunk… Ez utóbbiakon rendszeresen szerepel egy titokzatos király, aki állítólag az idők végezetén meg fog jelenni az emberek világában. Megbünteti a gonoszokat, s visszaállítja az igazság és a jog uralmát az egész Földön!
Neve Nimbursag, vagy Ninurta, melynek jelentése: A Párducok Ura…. Külseje ennek megfelelő: párducbőrt visel a vállán, máskor félig párduc, félig ember alakú keverék lény, de olykor egy beszédképességgel megáldott párducként is elképzelték.
E különös Párduckirályról, Ninurtáról azt mesélik a sumer legendák: valamikor régen, egy boldog Aranykorban a nyugati tenger közepén álló Dilmun szigetén uralkodott. Ezekben az édeni időkben minden lény boldog, gyönyörű, halhatatlan és jóságos volt a Földön.
A betegség, halál, öregség és más nyomorúság ismeretlen volt… Midőn azonban Dilmun egy katasztrófa során a tenger alá süllyedt (más forrásokban átkerült egy másik dimenzióba), az emberek fokozatosan elvesztették isteni energiáikat, s „átlag halandókká” lettek. Ezt – azaz az emberfaj züllését – látva Ninurta, a Párduckirály visszavonult a látható világból, felköltözött az égbe, ahol az Orion csillagképpé vált!
Igazságosztó Párducemberek
magura_uruslan.jpg
Nagyjából ennyi, amit a Ninurtával kapcsolatos, kissé ködös sumer mítoszokból ki lehet hámozni… Még annyi derül ki, hogy még a hellenisztikus korban (Nagy Sándor fellépése után, a Kr.e. IV-III. században) is azt mesélték: létezik egy nép, amely közvetlen, egyenes ági leszármazottja a Párducok Urának, illetve fiainak.
E törzs, a „Párducemberek” népe azonban meglehetősen titokzatos: senki nem tudta pontosan megmondani, hogy hol élnek… Csak homályos célzások vannak rá, hogy szállásterületeik valahol a Kaukázustól keletre, nagyjából a mai Turáni-alföldön, azaz Belső-Ázsia sztyeppéin helyezkednek el.
Nevüket onnét kapták, hogy a fiúknak felnőtté avatási szertartásuk során puszta kézzel meg kell ölniük egy leopárdot, s bőrét innentől kezdve a vállukon hordva jelzik, hogy a törzs teljes jogú harcosai.
A Párducemberek amúgy elzártan élnek a többi néptől, jurtában laknak, s a nap nagy részét lovuk hátán, illetve kedvenc fegyvernemüket, az íjászatot gyakorolva töltik!
Élt azonban Mezopotámia-szerte egy jóslat: eszerint a Párducemberek csak addig élnek ennyire elrejtőzve, amíg kint a világban le nem telik az „istenek ideje” Ha ez megtörténik, akkor átveszi a hatalmat a gonosz: az emberek hazuggá válnak, s istenek helyett démonokat fognak imádni.
Szörnyű háborúk, járványok, kataklizmák váltják majd egymást: a csillagok a földre zuhannak (aszteroidák, meteoritok?), a vizek méreggé válnak (környezetszennyezés?), az emberek pedig úgy elaljasodnak, hogy a sumerok szerint „sokkal rosszabbak lesznek maguknál a démonoknál is…” És ekkor fognak a Párducemberek előjönni addig ismeretlen rejtekhelyükről! Lovaikon végigszáguldva a világon, lenyilazzák a gonoszokat, majd békét és igazságot hoznak a démonoktól meggyötört emberiségnek.
Élükön pedig maga Ninurta, a Párduckirály fog lovagolni, minthogy feltámad, és személyesen vezeti harcba a népét. Mindez pedig azért döbbenetesen izgalmas, mert – ahogy a vallástörténészek is megállapították – ez a Ninurta vagy Nimbursag nevű Párduckirály, akiről a jóslat szól, nem más, mint Nimród/Ménrót [Nemroth] maga…