Nagyon nagy a baj a szakértők szerint, ugyanis egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, ami akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le a nyugati országokra, és hazánkba is eljuthat 100-110 km/h-s széllökésekkel.
Úgynevezett mérsékelt övi ciklonok gyakran alakulnak ki az Atlanti-óceán északi részén az év „hűvösebb” részében, vagyis a szeptembertől májusig tartó időszakban bármikor.
Képesek nagyobb erővel lecsapni Európa Atlanti-part mentén fekvő országaira, Nagy-Britannia nyugati tájain az emberek nem igazán kapják fel a fejüket, ha a meteorológia 90-100 kilométeres szélre figyelmeztet.
A klímaváltozás hatására azonban e képződmények mind gyakrabban alakulnak extratrópusi ciklonokká, amelyek ereje már az 1-es és 2-es osztályba sorolt hurrikánokéval vetekszik:
Nyugat-Európát 150-170 kilométer/órás széllel érhetik el, és ha egy-egy ciklon olyan szögben érkezik, hazánkba is orkán erejű, 100-110 km/h-t meghaladó lökésekkel juthatnak el
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Persze extrém jelenségekre számtalan példát találunk a múltból is.
Azonban az utóbbi években és az elkövetkezőkben még gyakoribbakká váltak és válhatnak.
Leállhat vagy jelentősen meggyengülhet a Golf-áramlat is ami katasztrofális hatásokkal járhat.
A grönlandi jég gyorsuló olvadása hatalmas mennyiségű hideg édesvizet juttat az óceánba, ez az egyik legfontosabb oka, hogy ez az áramlás gyengül.
Elenyészik, mint a sivatagba vesző folyó: ágakra szakad, keveredik, sokkal hamarabb kihűl, mint eddig.
Ezért ereje csökken, és nem is jut olyan messzire északnak.
Ez pedig megborítja már évek óta a bolygó teljes éghajlati rendszerét.
Végső soron pedig rendszeressé fognak válni az időjárási szélsőségek.
Hosszabb távon pedig a tudósok szerint az sem kizárt, hogy a Holnapután című filmben látottakhoz hasonló világ várhat ránk.
A Golf-áramlat teljes leállása a korábbi kutatásokkal szembemenően hirtelen lehűlést, és egy mini jégkorszakot hozhat a nyakunkba a következő évtizedekben, vagy évszázadokban.