Egy új kutatás szerint a földmag folyamatosan szivárog a köpenybe, a kőzetek egy része pedig a felszínt is eléri
– számol be a Live Science.
A szakértők körében egy ideje folyik a vita arról, hogy a köpeny és a mag képes-e anyagot cserélni, a friss tanulmány viszont most eldönthetik a kérdést. Az új adatok azt sugallják, hogy a mag anyaga 2,5 milliárd éve áramlik felfele.
A kutatók a magra jellemző volfrámot, illetve a főként a köpenyben fellelhető hafniumot elemezték a nyugat-ausztráliai Pilbara Cratonnál, illetve az Indiai-óceánon fekvő Réunionnál és a Kerguelen-szigeteknél.
A szakértők a mélyben fekvő kiszivárgott kőzeteket analizálták.
Az anyagokban meglepően magas volfrámszintet mutatnak ki, ez azt jelenti, hogy a kőzetek egy része a földmagból származik.
Úgy tűnik, az elem régóta áramlik a felszín felé.
A Föld mintegy 4,5 milliárd éves, a volfrámszivárgás viszont csak 2,5 milliárd éve kezdődött meg, és az egyes korszakokban eltérő mértékű volt.
A kutatók egyelőre nem értik, hogy mi áll a folyamat hátterében.
Elképzelhető, hogy a felszín oxigénben gazdag anyagának egy része a köpeny mélyébe kerül, ahonnan az interakció hatására a volfrám feljebb jut. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy a jelenséget a földmag evolúciója idézi elő.
Ugyanakkor rengeteg tudós azt mondja, hogy ez hosszú – nagyon hosszú – távon akár katasztrófát is előidézhet.
Hogyan is? – tehetnénk fel magunknak a kérdést…
Arról van szó, hogy a Földünk magja lassan elszivárogva veszíthet majd a forgási sebességből.
Ez a szakemberek szerint egyébként amúgy is meg fog történni.
A mag forgásának leállásával a mágneses mező is jelentősen meggyengülhet, szélsőséges esetben akár meg is szűnhet.