Orbán Viktor vészjósló jövőt vázolt fel a világ és a magyarság számára.
Ha megálljuk a helyünket ebben a soha nem látott történelmi viharban, akkor 2030-ra eljöhet a turul népének felemelkedése.
Azonban egy durva, veszélyekkel és megpróbáltatásokkal teli korszak jön előtte – legalábbis Orbán Viktor az elmúlt időszakban mondott beszédei ezt rajzolják ki világosan.
Tényleg a veszélyek korába léptünk, ahogy Orbán Viktor megjósolta?
A helyzet annál is drámaibb, mint amilyennek elsőre látszott.
Minden korszakban minden generációt az érdekel, hogy mi vár rá. Alig több mint 30 éve ért véget a hidegháború, ami ha létezik apokalipszis, akkor még annál is rosszabb képpel fenyegetett.
Így nem csoda, hogy amikor vége lett, akkor az egyes politikai gondolkodók sokkal jobbnak látták a jövő alakulását. Most ismét vész fenyegeti a civilizációt.
Francis Fukuyama azt jövendölte, hogy a történelem vége felé járunk, és a háború már csak halványan fog pislákolni etnikai és szektás konfliktusok formájában.
Úgy látta, a nagyszabású háborúk már a múlté lesznek, ahogy az aztékok is.
Aztán feburárban vissztaért a történelem.
Orbán Viktor miniszterelnök is mostanra datálja a fordulópontot.
Idén nyáron a tusványosi beszédében úgy fogalmazott, hogy a világ „nagyot fordult.
2019-ben egy rendkívül optimista és bizakodó tábornak lehettünk a résztvevői.
Azonban ez az évtized, amelyik most megnyílt előttünk, jól láthatóan a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk évtizede lesz”.
A számtalan kihívás mögött három „megrendülést” idézett fel:
„korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk – erre kaptunk egy Covidot”;
„azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború – Magyarország szomszédságában háború van”;
azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, most pedig a miniszterelnök szerint „számos vezető” azon munkálkodik, hogy „blokkvilágba” szervezze az életünket.
Mára egyértelmű lett: a magyar miniszterelnök azt kommunikálja, hogy egy új korszakba léptünk, ahol az eddigi gondtalan életünk gondterhelt lesz.
A júliusi tisztavatáson egy meglehetősen rövid beszédében megerősítette, hogy „készülnünk kell az új korszak kihívásaira, vagyis fel kell készülnünk minden lehetséges forgatókönyvre”.
Tehát a veszélyek korába léptünk, legalábbis Orbán Viktor értelmezésében.
Az emberiség teljes elpusztulásának lehetőségére irányuló nézetek különösen a hidegháború hajnalán voltak elterjedtek, nem sokkal azután, hogy az atomtudósok lehetővé tették az emberiség pusztító potenciáljának hatalmas megugrását.
Ahogy Winston Churchill brit államférfi 1946-ban a rá jellemző hévvel fogalmazott, miszerint „a kőkorszak visszatérhet a tudomány csillogó szárnyain”, és ez „akár a teljes pusztulást is eredményezheti”.