Elkészítették egy nukleáris háború szimulációját az USA és Oroszország között.
A Future of Life Institute, amelynek kinyilvánított célja az emberiséget fenyegető globális katasztrófa- és egzisztenciális kockázatok csökkentése, kiadott egy 4 perces videót, amelyben bemutatja, mi történne egy Egyesült Államok és Oroszország közötti nagyszabású nukleáris konfliktus következtében.
A videó száraz, számítógépes stílusban készült, amely vizuális effektusokkal mutatja be, hogy mi történne egy nukleáris háború esetén.
Az első nukleáris robbanások erős elektromágneses impulzust hoznak létre, amely letiltja a kommunikációt és a berendezéseket.
A tűzgolyó a robbanás pillanatában közvetlenül a nagyvárosok utcáira ereszkedik le, hőmérséklete olyan, mint a Nap mélyén, amitől az aszfalt forró, folyékony
tengerré változik.
A nagyvárosok a csapások kötelező célpontjaivá válnak, ennek két oka van: katonai létesítmények vannak ott, és az ellenség a konfliktus utáni
gazdaság újjáépítését igyekszik akadályozni.
Úgy tűnik, hogy a videó készítői nem igazán hisznek a légvédelemben, a rakéták szinte szabadon repülnek és végeznek pusztítást.
Nincs menekvés, amint azt a videó készítői egyértelműen megfogalmazzák.
De természetesen a legrosszabb ezután kezdődik.
A nukleáris hamu felemelkedik a légkörben, a nagyvárosok porig égnek.
Körülbelül két hét alatt a bolygó egész északi féltekéjét fekete felhő borítja be, amelyen a napsugarak nem tudnak áthatolni, melynek következtében átlagosan 20 fokkal
lesz hidegebb.
Egyértelmű, hogy a növények és az állatok elpusztulnak, nem lesz élelmiszer. Az emberek kezdenek éhen halni. Az Egyesült Államok, Oroszország, Európa és Kína lakosságának 99%-a nem éli túl a nukleáris telet, ami évekig is eltarthat.
A Future of Life Institute intézetet Max Tegmark, az MIT svéd-amerikai professzora alapította 2014-ben, de más egyetemekről is vonzotta a
tudósokat.
Az intézet még 2018-ban szorgalmazta a “halálos nukleáris fegyverek” elleni fellépést, idén pedig azzal vált híressé, hogy a mesterséges
intelligencia fejlesztésének hat hónapra történő befagyasztását követelte.
Egy nukleáris konfliktus következményeit az MIT még a 2000-es évek csendes éveiben tanulmányozta, amikor ezt senki sem gondolta komolyan.
Így az MIT kiállításokat és konferenciákat rendezett, amelyeken bizonyos teret biztosítottak a Hirosima és Nagaszaki elleni nukleáris támadás
áldozatainak.
Az MIT tudósai folyamatosan “mi lenne, ha” kérdéseket tesznek fel.
Így tavaly év végén Max Tergmak egy a hathoz (16%) becsülte az Egyesült
Államok és Oroszország közötti nukleáris konfliktus valószínűségét.
“Olyan ez, mint az orosz rulettnél a vesztés valószínűsége. Ez nagyon sok,”
– hangsúlyozta.
A professzor ugyanakkor a videóban szereplő konfliktus forgatókönyvét csak az egyik lehetőségnek, a legrosszabbnak tartotta.
Ennek ellenére Tergmak azt mondta, hogy 80%-os valószínűséggel fog a NATO beavatkozni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba.
A professzor 70%-ra becsülte annak valószínűségét, hogy Oroszországot a NATO atomfegyverrel adott válasza megsemmisíti.
Az MIT tudósai első kézből kapnak információkat, többek közt a Pentagontól.
Ha egy nagyszabású háború a szuperhatalmak között még csak távolról is olyan rossz, mint ahogy megjósolták, akkor nem lehet nyertese, csak vesztesei.
Forrás: ÚjVilágtudat