A mainstream média és a régészet pedig hallgat róla…! Világszenzáció felfedve?!
Létezik egy 800 éves fennsíkon egy olyan erős, ami nagyon erősen kötődik a magyrasághoz, mégsem akarják hogy tudjunk róla.
Idehaza sem nagyon hangoztatják, pláne a nyugati sajtó.
Talán mert egy durva titokhoz vezetne el, és a magyar nép felemelkedéséhez…?
De legalábbis ahhoz hogy végre a helyére kerüljöün az identitásunk, a magyarságtudatuk, a népünk végős eredetének kérdése.
Ezzel ugyanis a magyarság elpusztíthatatlan lesz és amint ismét méltóvá válik rá, be fogja teljesíteni szent küldetését.
A területen több szobormaradvány is található, melyek Antiochus perzsa és makedón elődeit ábrázolják. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa.
Az egyik maradványon csillagok és bolygók találhatóak, melyek helyzetéből következtetni lehet az építés időpontjára, amit i. e. 62. július 7-ére tesznek. A vizsgálatok szerint a helyszínt asztronómiai és vallásos célokra is használhatták.
Nimrud nagykirályban egyszerre jelenik meg az isteni minőség égen és földön egyaránt. NIB-UR tehát az ős, aki a Fényt közvetíti a Magyar Nemzetnek, melyet egyben – küldetéssel – el is indít földi vándorútjára. Ez a küldetés pedig a Nap fényének a hordozása, a Világosság továbbadása.
Ezt tette JÉZUS is, akit a zsidó hagyomány a “Párduc Fiának”, héberül “Rabbi ben Panther”-nek nevez.
Ezzel akaratlanul is kimondja, hogy Jézus a Fény földre születő küldetésével jött közénk és fizikailag a nimródi vérvonalban testesül meg -lásd Jézus és a pártusok kapcsolat.
A hegyen görög és perzsa istenek szobrait láthatjuk, mint például Héraklész, Zeusz, Orosmasdes, Apollón vagy Mithrász. Itt található még Antiochus Teos kommagéné király síremléke is, mely egy nyolc-kilenc méter magas szobor, amihez két oroszlán és két sas tartozik.
Nimród birodalma: a birodalomhoz tartozó városállamok között Úr, Suruppak, Uruk, Umma és Kis voltak a legműveltebbek.
A Közel-Kelet ősnyelve, amely Nimród előtt az egész föld nyelve volt a szabírok, a saka-szkíták, az etruszkok, az ahájok, kunok, az úzok és avarok, a hun törzsszövetségiek és a szavárd magyarok által beszélt magyar nyelv volt.
Erre a következtetésre jutott az Arvisuratól függetlenül számos nemzetközi Közel-Kelet kutató, így pl. Francois Lenormant, H. Sayce, Jaquetta Hawkes vagy Gordon Childe.
Mit mond a Révai nagy lexikon? Khám, Noé második fia. A bibliai elbeszélés szerint Khámnak négy fia volt: Kus, Micrajim, Put és Kanaan. Kus alatt értették Dél-Arábia és Etiópia népeit. Micrajim alatt Egyiptom, Put alatt valószínüleg Libia értendő.
Ma már beigazolódott, hogy a kusok a szumirokkal egyidőben, jóval a semiták előtt, Arábiában éltek. Az első szakrális uralkodók ők voltak. Ázsiában a „kus” szó szkítát, szittyát jelent (és nem a hibásan lefordított afrikai etiópokat). A kus-nép, azaz a „szent kos népe” Khám-tól származtatja magát.
A szumer KÁM a szószedet szerint „tökéletes isteni Tudás” jelentéssel bír.
Eszerint az ősi értelemben, Nimrud atyjában, Kusban már egyesült két fontos, a magyarságra jellemző vonás: ez a nép az égi szarvas (Szíriusz), a csillagvilág, a kozmosz szülötte, mely isteni elrendelésből született a földre (gondoljunk csak az ősmagyar regösének szarvasállat – csillagvilág párhuzamára.
Nimród nevének eredeti formája ez volt: NIB-UR. Mivel a NIB párducot jelent, az UR pedig azt, amit ma is értünk alatta, nevének mai magyar elnevezése: PÁRDUC-ÚR. Ő az ősi NAP-KIRÁLY, a megszentelt uralkodó, aki a földön ugyanúgy megszabott földi pályán járja a Teremtőtől elrendelt útját, amint a Nap odafönt. Küldetéssel jött a földre és alkotott uralmat, hiszen feladata az Isteni teremtés végcéljának beteljesítése volt.
Lássuk csak, mit is mond erről a birodalomról a magyar ősemlékezet (Arvisura): az időszámítás előtti ötödik évezred legvégén Nimród nagy hatalomra tett szert a Közel-kelet ősi világában.
Nimród – talán akaratán kívül is – birtokolta a világkirály címet. Hatalmas birodalom ura volt, amelynek területe Mezopotámiától Egyiptomig, a Káspi-tengertől a Kárpátokig (Melegvizek Birodalma) terjedt. A birodalom népeit az egységes magyar nyelv és írásbeliség tartotta össze.
A birodalom népei és elhelyezkedésük az alábbiak szerint alakultak:
- Szabírok – A Tigristől és az Eufrátesztől Agadi és Mari városa térségéig,
- Saka-Szkíták – Magyarka (Kaukázus) térsége
- Etruszkok – Az Ida-hegy déli oldalától a Meleg-tengerig,
- Ahájok – Az Ida-hegytől északra a Fekete Nagyvízig,
- Szavárd Magyarok – Magyarkától , a MELEG Nagy-tótól a Van-tóig,
- Úzok, avarok, garaúzok – Magyarkától Ummáig
- Hun Törzsszövetségiek – Hétváros, Ménes Birodalma (mai Egyiptom)
- Kunok – Magyarka és a Mari birodalom között (mai Kelet-Törökország)