A kancellár személyes népszerűségi indexe kiütötte a tetőt, és olyan válaszokkal állt elő, ami az USA-t is a padlóra küldte, először fordult elő ilyen a második világháború óta…
Angela Merkel nem tart nagy beszédeket. Évente egyszer, az új év beköszöntével szól Németország és a világ népéhez egy előre felvett üzenetben.
A koronavírus-járvány kitörésekor kivételt tett: márciusban 15 éves kormányzása alatt először fordult a közvéleményhez egy előre nem tervezett beszédben, amelyben elmondta, mit gondol a járványról, és mire kell felkészülniük az embereknek.
A beszéd komoly veszélyhelyzet kellős közepén óriási sikert aratott
– kezdi a kancellár elmúlt hónapokban végzett munkájának elemzését a CNN.
Merkel, aki egy evangélikus lelkipásztor gyermeke és a kvantumkémia témakörében tudományos fokozatot szerzett, szembesítette a németeket a pandémia kíméletlen tényeivel, ám ezzel egyidejűleg egyértelmű együttérzést mutatott azzal kapcsolatban, ami az emberekre vár.
Utalt arra, hogy a néhai Kelet-Németország polgáraként súlyos gondot jelent neki az állampolgárok szabad mozgásának korlátozása, de hozzátette, hogy kormánya nem tehet mást. Világosan elmagyarázta, mi az oka ennek.
Merkel nem nagy szónok, ám nyugodt hangon elmondott beszéde megerősítette az emberek bizalmát abban, hogy túl lesznek a nehézségeken. A nézők 80-90 százaléka úgy érezhette, hogy igen:
Meg tudják csinálni – magyarázza a beszéd hatását Wolfgang Merkel (nem rokona a kancellárnak), a berlini Humboldt Egyetem politológus professzora.
Amikor az emberek mélyen aggódnak a jövőjük miatt, akkor védelmet és bizonyosságot várnak országuk kormányától.
Miután a válságkezelés élére állt, óriásit fordult a világ Angela Merkellel: az év elejét azzal kezdte, hogy béna kacsa volt, aki utolsó bő másfél évét kezdi mint országa vezetője, és már semmilyen komoly kezdeményezés elindítása nem várható tőle.
Népszerűsége azóta nem tért vissza korábbi szintjére, mióta 2015-ben úgy döntött, hogy Németország megnyitja kapuit a szíriai menekültek előtt.
Emiatt 2018 végén nem választatta újra magát pártja, a CDU elnökének.
Nem csupán Németországban, hanem a nemzetközi porondon is feltámadt a politikai klinikai halálból. Lényegében 150 éve először fordul elő, hogy az emberiség valamilyen globális válsága idején nem az Egyesült Államokhoz fordul a kivezető utat várva, hanem a németek mutatnak irányt, és ez Angela Merkelnek köszönhető
– véli Andrea Römmele, a berlini Hertie School professzora.
A kancellár személyes népszerűségi indexe kiütötte a tetőt, amivel megmentette az általa irányított nagykoalíciós kormány becsületét.
Németország szinte kizárólag csillagos ötöst kapott a világ más országaitól arra, ahogy a mostani veszélyhelyzetet kezelte.
A számok magukért beszélnek: a koronavírus-betegség halálos áldozatainak száma viszonylag alacsony marad, az egészségügyi rendszer megbirkózott a rá nehezedő megnövekedett nyomással, miközben más nyugat-európai országok csak nyögtek.
Wolfgang Merkel különösen arra hívja fel a figyelmet, mennyivel jobban teljesített a német kancellár az USA vagy az Egyesült Királyság macsó vezetőjével szemben, akik csak annyit tudtak mondani a népüknek, hogy “minden rendben lesz”.
Merkel a kiváló válságkezelésének köszönhetően visszaszerezte a hazai és a nemzetközi porondon is a közvélemény bizalmát.
Ezzel várhatóan úgy írja be majd magát a történelembe, mint első rangú válságkezelő, aki átnavigálta Németországot és az EU-t a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági krízisen, a 2011-2012-es eurózónás adósságválságon, a 2015-ös bevándorlási rohamon és most a koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzeten.
Júliustól Németország lesz az EU soros elnöke, ami újabb lehetőséget biztosít a kancellárnak, hogy megmutassa vezetői képességeit.
Az 500 milliárd eurós EU-s hitel, amelyet Emmanuel Macron francia államfővel közösen kezdeményezett a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelésére, már az első lépés ezen az úton.
A kölcsönt az Európai Bizottság veheti fel az uniós tagállamok nevében, visszafizetni 2027 után, a mostani uniós hétéves költségvetést követően kellene vagy a tagországok megnövekedett befizetéseiből, vagy valamilyen közös EU-s adó kivetéséből.
Forrás: napi.hu