Csurka István már évtizedekkel korábban kimondta, ami napjainkban zajlik…?! Tűpontos prófécia a “nagy öregtől”?
A MIÉP egykori elnöke előre látta, hogyan fogják szétszedni Magyarországot és a hozzá hasonló nemzeteket…
Írása 2010-ből szinte tűpontos!
Ami ma Európában történik az a liberális demokrácia borzalmas karikatúrája.
Európára erőszakolni ezt a liberális demokráciát, benne a nemzeti törekvéseket elfojtani, szuverén jogokat egy brüsszeli széfbe szuszakolni hatalmas bűn.
A nyugat 1945-46-os bűne nem az, hogy a háború végén nem szállt szembe katonailag az Európába benyomult sztalini Szovjetunióval, erre módja és ereje sem volt, hanem az, hogy erkölcsi és demokratikus szabadságlevelet adott neki. Megadta neki a rendszerteremtés történelmi lehetőségét. Ezzel „kizökkent” a világ.
A nyugati bűn hosszú évtizedek elnézéseiben gyökerezett. A nyugati baloldali értelmiség majd minden felett szemethunyt, ami valóban megtörtént a kommunizmus országában és mindenért bőszen lelkesedett, amit propagandája megígért.
A húszas-harmincas éveket a nagy öncsalás évtizedeinek is nevezhetjük. Nagy Lajosra, a kommunista szellemű, de mindenekelőtt tárgyilagos kiváló magyar íróra megorroltak, amikor kiábrándulva tért haza Oroszországból és József Attilával kihúzatták és átíratták a „fasiszta kommunizmus” kifejezést, ami az ő megrendülését tükrözte. Hatott a közös gyökér, a jakobinus forradalmi utópia és a nemzetközi médiumok világuralma.
Ez a demokrácia Magyarországon mindjárt akasztásokkal, internáló táborokkal, kezdődött, majd a bíboros-hercegprímás letartóztatásába és megkínzásába torkollott.
Az új demokrácia kinyírta az egész magyar történelmi vezetőosztály, majd tönkreverte a parasztságot, amely a háborúban éppen elindult volna valamilyen felemelkedés útján. Így volt ez másutt is, Európában.
A demokrácia belebukott a háború utáni rossz kompromisszumba és fokról fokra kiderült a jakobinus utópia pusztító, emberellenes természete.
Az emberi értelem határtalan teljesítményekre képes, de ha a valóság és a természet, valamint az Isten fölé akar kerekedni, ha a hit hajtóerejét kifogja és a családi és nemzeti összetartozás tudatát szétbomlasztja – elpusztul.
Ezért hiába indította meg a bankároligarchia a globális terjeszkedést a demokráciaterjesztés jegyében, a szaporodó színes népek elözönlik a családtalan fehér népek életterét. Ez lett a hamis demokrácia mítosz következménye.
A liberális demokrácia a tőke szabad áramlásának, illetve terjeszkedésének és haszonszerzésének ideológiájává züllött.
A Világbank és az IMF, vagy akár a Morgan Stanley bankárai ma úgy állnak a kiterített világtérképek előtt, mint Sztalin és Zsukov vagy éppenséggel Hitler és Göring, és nézik, hol nem vetették még be a tengerészgyalogságot és légierőt anyahajókról a demokrácia- terjesztés céljából. Ma fenyegetnek és bombáznak a demokráciáért, ölnek és mérhetetlen szenvedésbe taszítanak egész népeket a liberalizmus nevében.
És ezért terítették rá ma a világgazdasági válságot, s vele együtt a hatalmas pénzszivattyút is ezért működtetik. A világ népei szenvedjenek a gazdasági válságtól, és ne ismerjék fel a liberális demokrácia ragadozó természetét. Mert a bankárkaszt, a demokráciateremtők számára az a halálos.
A gazdasági válságból ki lehet valahogy kecmeregni – és ha nem, hát nem…-de a felismert és lelepleződött rendszert, a demokrácia leplébe burkolt erőszakot, parazitaságot, kizsákmányolást a népek elpusztítják.
A világgazdasági válság csak egy tampon, amely a liberális demokrácia csúf kivérzését akarja megakadályozni.
A térkép előtt álló bankárok talán úgy gondolják, hogy az államtól a bankokba átcsoportosított dollár ezermilliárdokkal talán átmenthetik magukat a nyugati emberiség új korszakába. Mert uralkodni csak az élettérbe bekerült, de hagyományos, helyi, a történelemben kialakult kultúrába nem tartozó, éhes, bárdolatlan új tömegen lehet.
Ez gyomorilag kielégíthető és évtizedekbe kerül, amíg ez a tömeg saját értelmiséget állít ki, s a plázakultúrával, a zenei bombázással, a tömegkultúrával a vacsoracsatákkal ez is lelassítható és addig az összes aranyat be lehet gyűjteni. A bankáruralom meghosszabbította az életét.
Európára pedig egy semmire se jó Uniót erőszakolni, benne a nemzeti törekvéseket elfojtani, szuverén jogokat egy brüsszeli széfbe rakni, bezárni, mindent íróasztalnál kitalálni hatalmas bűn.
Olyan ez, mintha Rousseau feltámadt volna és kiadta volna utópikus parancsát: „vissza a természethez.” Most meg a Baroso kiadja az ukázt: előre az életidegenségbe.
Mi magyarok érezzük talán leginkább, hogy ez valaminek a végállapota. Legjobban a demokráciával csaptak be bennünket.