Az Alföld elsivatagosodása már nem a vészjósló jövő, a folyamat szemmel láthatóan megkezdődött, az élővilág és a táj átalakul – megkongatták a vészharangot a tudósok.
Mika János éghajlatkutató szerint Magyarországon csökkenő tendenciát mutat a vízbevétel, amelynek fő okozója az éghajlatváltozás.
A szakértő az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta, az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet, hanem a felhőzet változásával is jár, Magyarországon és attól délre csökken, ami melegedést és hiányt okoz a csapadékban.
Hozzátette: az északi területen ennek pont az ellenkezője igaz, emiatt a száraz területek még szárazabbak, a csapadékosak még csapadékosabbak lesznek. Emiatt ahol vízhiány volt, ott még nagyobb hiány lesz, ahol pedig vízbőség volt, ott még több víz lesz.
Perger László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető tanácsadója a hírműsorban azt mondta, a föld teljes vízkészletének 2,8 százaléka édesvíz, ennek 75 százaléka nem hozzáférhető, a fennmaradó kevesebb mint 1 százalék fogyasztható.
Felhívta a figyelmet, hogy ki kell elégíteni az ökológiai, ipari és mezőgazdasági igényeket is az emberi fogyasztáson kívül, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a népesség folyamatosan emelkedik.
Ez a jövőben konfliktusokat, gazdasági szakadékokat szülhet az egyes vidékek között. Jelenleg is vannak olyan gazdaságilag és egyéb tekintetben leszakadt megyék, ahol magas a mély szegénységben élők száma, de ha a vízkatasztrófa bekövetkezik, ezek a kontrasztok még jobban felerősödnek majd.
20-30 éven belül bekövetkezhet az az állapot, amikor a termőterületeink 30%-a megművelhetetlenné válhat, vagy csak nagyon nehezen, távoli öntözéssel fogjuk tudni kivitelezni a megfelelő terméshozamot.
A vízhiányos területeken a társadalom frusztrálttá fog válni, valószínűleg ezek a vidékek idővel el is néptelenednek majd, és csak a szegénységben élő rétegek fognak továbbra is ott élni.
Idei rekord meleg, a klíma pedig egyre rosszabb lesz
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy nem csak önmagában a vízhiánytól kell majd tartania a világnak, és így kis hazánknak is.
A meleg egyre nagyobb méreteket ölt. Idehaza a kánikulában rengeteg főleg idős – de alkalmanként fiatalok – ember halt meg, és hal meg évről évre.
A meleg, és a szélsőséges időjárás öl. Az idei nyári hónapok voltak a világtörténelem legmelegebb hónapjai, és ezt a hazai emberek is észrevehették.
Magyarország egy része el fog sivatagosodni, ehhez semmi kétség sem fér. A folyamatot aligha lehet majd megállítani, valószínűleg alkalmazkodnunk kell hozzá.
Persze a felfestett kép sötét víziónak tűnhet, vagy akár túlzónak is, pedig nagyon is lehetséges forgatókönyv.
A szemünk előtt fognak majd kialakulni az első magyar sivatagok.
Az alföldi homokvidék idővel elsivatagosodik, ha nem változik a klíma, márpedig nem úgy néz ki, hogy meg fog változni pozitív irányba.
Nem az lesz a legnagyobb baj, hogy pótolhatatlan növény- és állatfajok pusztulnak ki, hogy csökken a biodiverzitás, hanem az, hogy ez a vidék nem tartja el többé az ott élő körülbelül egymillió embert.
Csongrád megyében már vannak olyan területek, melyek most is komoly problémával küzdenek.
A kukorica öntözéséhez szükséges víz ó a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik, a forró szél már elkezdi leszaggatni róla a levelét.
Elsüllyesztett tervekkel tele van pince, padlás. A kilencvenes évek elejének durva aszályaira válaszul a Magyar Tudományos Akadémia, majd az Antall-kormány elfogadta az Alföld-programot, amely a legsürgetőbb teendők közé sorolta a Homokhátság vízpótlását.
A Horn-kormány az egészet elhalasztotta, mondván hogy majd beépítik az európai uniós normákat figyelembe vevő területfejlesztési törvénybe.
A Horn-kormányt a Fideszé váltotta, a területfejlesztési törvényt nem hajtották végre, az Alföld-program elhalt.
Azóta is voltak próbálkozások, hogy a vidéket, és más hasonlóan járt vidékeket megmentsék biztos sorsuktól, de nem jártak túl nagy sikerrel.
A térségben 0,5–1,9 Celsius-fokkal nőhet meg az évi középhőmérséklet, és ezzel párhuzamosan közel tizedével csökken a csapadék.
Ha ez és hasonlóan jelentős területek kiesnek, és a termőterületeinek 30%-át elveszíti Magyarország, az – ha hosszabb távon fennáll majd a probléma – a gazdaságunk összeomlását okozhatja.
Kevesebb javat tudunk majd megtermelni, mint amekkorára szükség lenne. Így az emberek állandó élelmiszerhiánnyal is küzdenének a már meglévő vízhiány mellett.
Az emberek vagy éhezni fognak, vagy az országnak importálnia kell az élelmiszerek egy bizonyos részét.
Erre sem az államháztartás, sem az ország állapota nem képes hosszú távon. A magyar állam így is óriási adósságcsapdában van, egyszerűen meghaladná az erőnket ez a rengeteg költség.
Hogy mi lenne az elkerülhetetlen vég elleni megoldás nyitja, az még a jövő kérdése, de sokan azon dolgoznak jelenleg, hogy Magyarország egyes területein megakadályozható legyen az elsivatagosodás.
A kérdés már csak az, hogy mennyi időt nyerhetünk magunknak a természet ellen. Hiszen a természet a történelem folyamán mindig erősebbnek mutatkozott, mint mi emberek.