Az Egyesült Államok legalább huszonhat államában megjelent a szarvasféléket fertőző CWD (Central Wasting Disease) nevű betegség, ami ellen nincs oltás, nincs gyógyszer, és amitől az amerikai szarvasok úgy viselkednek, mint a zombik a filmekben. (Arról nincs hír, hogy a minap egy zavarodott szarvas emiatt ugrott volna be a kirakaton keresztül egy Long Island-i fodrászszalonba.)
A kergemarhakórral fertőzött hús fogyasztásával is megszerezhető Creutzfeldt-Jakob-szindrómához hasonlóan ez a betegség is először koordinációs problémákat és viselkedészavart okoz, kórokozói pedig az egész testben megtalálhatók – így nem elég, ha a vadászok csak az agytól őrizkednek.
-írja a Qubit.
A fertőzött állatok nem mutatnak félelmet, akár rá is támadhatnak az emberre, ráadásul a húsuk hőkezelés után is fertőzött marad. A
betegség valószínűleg testnedvekkel, illetve az itatóknál terjed, és az Egyesült Államok járványügyi hivatala, a CDC szerint minden esetben végzetes.
Arról még nem érkezett hír, hogy emberről emberre is terjedne, de Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem járványkutatója szerint ez még nem jelenti azt, hogy veszélytelen: ahogy a professzor kiemelte, tíz év után észlelték először azt is, hogy állatról emberre terjedt a Creutzfeldt-Jakob-kór.
Jobb félni, mint megijedni
A járványügyi hivatal mindenesetre figyelmeztetést adott ki, Osterholm szerint a főzés sem pusztítja el a kórokozót, így azt javasolja, hogy a vadászok figyeljék a központ híradásait, az elejtett vad húsát pedig semmi esetre se fogyasszák el.
A CWD a már említett kergemarhakórhoz hasonlóan egy prionbetegség, terjedéséért egy hibás szerkezetű, önmagát replikáló fehérje, a prion a felelős (ide tartozik egyebek mellett a kannibálok járványszerűen terjedő betegsége, a nevetőhalál vagy a kuru is, ám azt viszonylag könnyű elkerülni azzal, hogy véletlenül sem eszünk emberi agyat).
A szervezetbe jutva a prion a normális térszerkezetű azonos fehérje szerkezetét a maga képére formálja.
A neurodegeneratív betegség aztán az agy szivacsszerű elváltozását okozza, ennek tudható be a megváltozott viselkedés, elbutulás is.
A sorvadás végül az állat elhullását okozza.
Bár dokumentált emberi fertőzés még nem fordult elő, és könnyen lehet, hogy nem is fog, Osterholm nem túl optimista: azt sem tartja kizártnak, hogy az elkövetkezendő években akár tömeges megbetegedésekre is lehet majd számítani.
A Minnesotai Egyetem kísérletei szerint a kór egereket például képes megtámadni, így lehetségesnek ítélik a fajok közötti fertőzéseket is.
Mindenesetre a CDC mellett már az Egészségügyi Világszövetség, a WHO is óvatosságra int a kórral kapcsolatban.