Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szupergazdag vezetők, köztük Bill Gates, arra ösztönzik az embereket, hogy hagyjanak fel a hagyományos húsfogyasztással, és fokozatosan térjenek át a műhúsok és laborhúsok világára.
Állításuk szerint ez szükséges lesz, mivel az élelmiszeripar a jelenlegi módszerekkel hamarosan nem lesz képes ellátni az embereket. Különösen igaz ez a húsiparra, amelynek ökológiai lábnyoma és vízigénye igen magas.
Egyesek szerint a jövőben ez a változás azt eredményezi majd, hogy a kiváltságosok élvezhetik a valódi húst, míg az átlagemberek és a kevésbé tehetősek a laborhúsokkal vagy más alternatívákkal kell megelégedjenek.
Az újabb őrület most a kávétermesztés környezetbarátabbá tétele, ahol a sejttenyésztés segítségével állítanák elő a kávét.
A kutatók steril körülmények között bioreaktorokban szaporítják a kávénövényből származó sejteket, majd a sejtbiomasszát betakarítják, szárítják és pörkölésnek vetik alá.
Míg a hagyományos kávét évente egyszer vagy kétszer lehet szüretelni, a laboratóriumban előállított kávét már egy hónap alatt elkészíthetik.
A sejtalapú kávé íze és illata hasonló a hagyományos kávéhoz, de a kutatók szerint környezetbarátabb módon állítható elő.
A kérdés, amit sokan feltesznek, az, hogy ezek az új ötletek, mint például a sejttenyésztett kávé, a szupergazdagok és a nagyvállalatok további kényszerítése a világ számára, szigorúan a “bolygó megmentése érdekében”?
Az emberek aggódnak a kotyvasztott húsok, a laborkecske és a rovaralapú ételek miatt, és kérdőjelezik meg, vajon ezeknek az élelmiszereknek hosszú távú egészségügyi hatásait kell-e tartani.
A vélemények megoszlanak, és sokan elgondolkodnak azon, hogy mennyire lesznek sikeresek ezek a kezdeményezések hosszabb távon.