‼️Erről jobb ha tudtok minél többen! Juttassuk el minél több emberhez!‼️
Az oltásra vonatkozó adatokat a munkáltató kizárólag a veszélyhelyzet alatt kezelheti, a megszűnését követően pedig az összes adatot meg kell semmisíteni.
Így viszont a veszélyhelyzet után egy esetleges peres eljárásban a munkáltató nem fogja tudni bizonyítani, hogy miért nem fizetett munkabért egy oltatlan munkavállalónak vagy miért szüntette meg a jogviszonyát.
A problémát a munkaügyi vitákban irányadó rövid keresetindítási határidők enyhíthetik – véli állásfoglalásában a Niveus Consulting Group.
A rendelet értelmében a szankciók ahhoz kapcsolódnak, ha a munkáltató nem veszi fel az oltást.
A jogszabály szövege szerint viszont kérdéses, hogy ha valaki nem mutatja be az oltási igazolását, akkor is elrendelhető-e a fizetés nélküli szabadság.
Ehhez képest a felmondásra már akkor is van lehetőség, ha nem igazolta az oltás felvételét a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság ideje alatt.
Ugyanakkor a felmondás feltétele, hogy a fizetés nélküli szabadságból már egy év elteljen.
Itt egy rendeletalkotási hibára mutat rá a Niveus.
Véleményük szerint ha a munkavállaló nem mutatja be az oltási igazolást, ebben az esetben elvileg nem tudja a munkáltató elrendelni a fizetés nélküli szabadságot, hiszen nem tudja, hogy felvette-e az oltást vagy sem.
Felmondhatna neki, ha nem igazolta az oltás felvételét, de annak előfeltétele a fizetés nélküli szabadság, tehát végső soron lehet, hogy ily módon ki lehet kerülni munkavállalóként a szankciókat – vélik a Niveus jogászai.
Ugyanakkor ez egy nagyon szó szerinti értelmezése a rendeletnek, és mivel a jogszabályokat a céljuknak megfelelően kell értelmezni (Alaptörvény 28. cikk), ezért egy ilyen védekezést feltehetőleg nem fogadna el a bíróság és jogszerűnek tartaná a fizetés nélküli szabadságot és a felmondást is, ha a munkavállaló nincs beoltva.
Új munkavállalóként
Nem egyértelmű, hogy újonnan belépők esetén hogyan kell alkalmazni a rendeletet.
Amennyiben előírja a munkáltató, hogy a rendeletben előírt, legalább 45 napos határidőn belül minden munkatárs köteles védőoltást felvenni, akkor ezen 45 napos időszak alatt az újonnan belépőkénél előírhat kötelező oltást a foglalkoztatás feltételeként?
Ám ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy honnan szerez arról tudomást, be van-e oltva az illető vagy sem.
Vagy az újonnan belépőkre is a 45 napos határidő vonatkozik? Ez esetben előfordulhat, hogy akár csak néhány nap áll a munkavállaló rendelkezésére, hogy beoltassa magát.
Mivel a jogszabály a foglalkoztatottak oltásra vonatkozó adatkezelését írja elő, ezért kérdéses, hogy állásinterjún a munkáltató rákérdezhet-e az oltásra, hiszen a jelölt nem az ő munkavállalója. Így előfordulhat, hogy amennyiben, kötelezően minden munkatárs számára előírja az oltást a munkáltató olyan munkatársat alkalmaz, akinél a munkába lépés napján derül ki, hogy oltatlan.