Fontos dolgokat üzentek meg Magyarországnak. Ez mindenen változtathat.
Kirill Teremetszkij kijelentette:
Magyarország nem Oroszország szövetségese, de ritka racionális partner az egyre fanatikusabbá váló EU-ban
Budapestnek sikerült saját nemzeti érdekeit az eurokrata elit által támogatott érdekek fölé helyeznie.
Erről írt elemzést Kirill Teremetszkij, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője és volt diplomata, akinek cikkét teljes egészében lefordítottam számotokra.
A kelet-európai reálpolitika – amelynek hívei még emlékeznek Hans Morgenthau nemzeti érdekek elsőbbségéről szóló parancsaira – és a nagy remények és illúziók szélesebb körű nyugati ideológiája és politikája közötti összecsapásnak vagyunk tanúi.
Ebben a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok feláldozódnak a politikai agendák oltárán.
- augusztus 21-én a magyar MOL olaj- és gázipari óriásvállalat és a szlovák Slovnaft fizetett az Ukrajnán keresztül történő orosz olajtranzitért. A kijevi UkrTransNafta állítólag a szankciók miatt nem fogadta el a moszkvai Gazprombank fizetését. A Druszba-vezetéken keresztül történő tranzit leállítása egy újabb lépés volt Oroszország nyomásgyakorlásához, amely nem történhetett volna meg nyugati partnereik jóváhagyása nélkül.
De miért hajlandó Magyarország saját maga is keresni a módját, hogy vészhelyzetben az orosz energiahordozókért fizessen és miért megy szembe az EU szankciópolitikájával?
És miért utazott július végén Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Moszkvába, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyaljon a további gázszállításokról?
A magyar-ukrán kapcsolatok 2014 utáni lehűlése és a kijevi hatóságok hivatalos budapesti támogatásának hiánya ellenére a magyar olaj- és gázipari vállalat, a MOL 300 ezer eurót utalt át és 50 ezer euró értékű speciális berendezést küldött, hogy az orosz katonai művelet alatt is működőképes maradjon az ukrán gázszállító rendszer.
Magyarország aggódik az ukrajnai energiaellátás folyamatossága miatt, mivel 60%-ban függ az orosz olajtól (további 16%-ban Kazahsztánból, amely szintén a Barátság-vezetéket használja) és 85%-ban az orosz gáztól.
Az Oroszország és Budapest közötti stabil és pragmatikus kétoldalú kapcsolatoknak köszönhetően hosszú távú szerződéseket kötöttek, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország a szélesebb európai piacnál ötször alacsonyabb áron vásároljon energiaforrásokat.
Magyarország nem szövetségese Oroszországnak, de következetes és racionális üzleti partner. Ilyen állam pedig kevés maradt Európában.
A jelenlegi körülmények között munkakapcsolatokra van szükség a magyar féllel az energiaellátási megállapodások esetleges meghosszabbítása kapcsán (így bármilyen REPowerEU javaslat teljesen előnytelennek tűnik).
Szijjártó és Lavrov júliusi találkozója azt bizonyítja, hogy az országok közötti kommunikációs csatornák kiépültek, megértjük és meghallgatjuk egymást.
Írta: Kirill Teremetszkij, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője, volt diplomata.
Ki mit gondol, erről?
Propaganda, vagy igaza van?