Új-zélandi kutatók megdöbbentő eredményekre jutottak.
“A gazdák és a tudósok is tudják egy ideje, hogy a kasztrált hím juhok átlagosan sokkal hosszabb ideig élnek, mint ép társaik. Azonban ez az első alkalom, hogy valaki megnézte a DNS-t, hogy kiderül-e, hogy tényleg lassabban öregszenek,”
– mondja Victoria Sugrue, a tanulmány első szerzője és az Otagói Egyetem anatómiai doktorandusza.
Ennek érdekében a kutatóknak először nagy mennyiségű juhból kellett létrehozniuk egy “epigenetikus órát,” hogy meg tudják mérni a DNS öregedését.
Ezután megnézték a kasztrált és ép hímek epigenetikus óráját, és megállapították, hogy a “ketyegési arányuk” eltérő.
Ez azt jelenti, hogy a kasztrált juhok hosszabb élettartama valóban tükröződik a DNS-ükben.
E tanulmány alapját a DNS öregedés vizsgálatára szolgáló eszközök gyors fejlesztése képezi. Csak nemrégiben vált lehetségessé, hogy DNS és epigenetikus órák segítségével becsüljék meg az emberek és más emlősök életkorát.
“Kidolgoztunk egy módszert az emlősök széles körében a biológiai életkor mérésére. Eddig több mint 200 fajt vizsgáltunk, és meglepő párhuzamokat fedeztünk fel az állatok öregedésében.
De a juhvizsgálat egyedülálló volt, mivel kifejezetten a hím hormonok öregedésre gyakorolt hatásait izolálta,” – mondta az epigenetikus óra feltalálója és a tanulmány társszerzője, Steve Horvath professzor a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemről.
Dr. Tim Hore, a kutatócsoport vezetője és az Otagói Egyetem anatómiai tanszékének vezető oktatója szerint a tanulmány eredményei új utakat kínálnak a férfiak gyorsabb öregedési mechanizmusának megértéséhez.
“Megállapítottuk, hogy a hímek és a nőstények nagyon eltérő DNS öregedési mintákkal rendelkeznek a juhok esetében, és annak ellenére, hogy hímneműek, a kasztráltaknak nagyon nőies tulajdonságaik voltak a specifikus DNS helyeken.”
“Érdekes, hogy a kasztráció által leginkább érintett helyek sokkal nagyobb mértékben kötődnek az emberek férfihormonjainak receptoraihoz, mint azt várnánk.
Ez egyértelmű kapcsolatot jelent a kasztrálás, a férfihormonok és a DNS öregedés nemspecifikus különbségei között,” – mondja Dr. Hore.
Annak megértése érdekében, hogy mely szöveteket befolyásolja erősen a hormonszint, a kutatók az egerek nemi hatásait vizsgálták.
Azokban a szövetekben, ahol a hím hormon receptorok találhatók (pl. bőr, vese és agy), nagy különbségeket figyeltek meg a hímek és a nőstények DNS mintázata között.
Ezzel szemben a hím hormonreceptor expresszió nélküli szövetek ugyanúgy néztek ki a hímeknél és a nőstényeknél.
“A legtöbb kutató vért használ a biológiai életkor mérésére, és ezt a juhok esetében is megtettük. Azonban a juhok DNS-ében nem a vér, hanem a bőr esetében találtunk nemspecifikus öregedési hatásokat.
s ez úgy tűnik, hogy igaz az egerekre is, ahol sok szövetből rendelkezünk adatokkal hímek és nöstények esetében egyaránt,”
– teszi hozzá Dr. Hore.
Forrás: ÚjVilágtudat