Az ukrán kabinet tagjai, egy háborús ország vezetői nincsenek elalélva a magyar vezetés szankciós politikájától, második alkalommal bírálták nyíltan a magyar kormányt.
Ezúttal Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes fogalmazott meg éles kritikát Facebook-oldalán.
Verescsuk szerint még a régi szovjet szatellitországok sem viselkednek úgy, ahogy a magyar vezetés.
Nem támogatják a szankciókat. Nemhogy fegyvert nem adnak, de nem is engedik át a más országokból származó fegyverszállítmányokat a területükön. Valójában mindenre nemet mondanak. Lassacskán Budapest hivatalos retorikája nyíltan oroszbarát lesz. Mi az? Vagy talán a mi Kárpátaljánkat akarod? Mit akarnak? Olcsó orosz gázt? Vagy netán a mi Kárpátaljánkat?
– fogalmaz a kormányfőhelyettes.
Érdemes megjegyezni, hogy Verescsuk a Facebook-üzenetét a magyar vezetésnek címezte, kerülte azt, hogy Magyarországot bírálja. Mint írja, Budapest álláspontja „kellemetlen meglepetés az ukrajnai magyarok számára”, akik közül neki is sok ismerőse van.
A hír nem robbant akkorát, mint egy rakétatámadás Ukrajna ellen, a hírfolyamokat továbbra is főként a harci cselekményekről szóló tájékoztatások dominálják. Mindazonáltal az egyik legolvasottabb ukrán lapban, az Ukrainszka Pravdában is megjelent a hír.
Verescsuk posztja viszont inkább az orosz sajtóban ment nagyot, az összes nagy lap és hírügynökség lehozta.
Mint emlékezetes, március 15-re időzítve az oroszregnum.ru napilapban a kémkedésért elítélt Kovács Béla nevével jegyzett cikk jelent meg, amely egy forrás nélküli értesülésre alapozva arról értekezett, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok népszavazást készítenek elő térségük elszakadásáról Ukrajnától és a Magyarországhoz történő csatlakozásukról.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes posztjának megjelenése után négy órával maga a magyar kormány „adta meg a választ” digitális hírlevél fomájában. A Kormányzati Tájékoztatási Központ levelében azzal érvelnek, hogy
egyes brüsszeli vezetők mindenáron meg akarják büntetni Oroszországot, és olyan büntetőintézkedéseket is akarnak, amelyek további kifizethetetlen terhet raknának az európai, így a magyar állampolgárok vállára.
A levélben nem tagadják, hogy Magyarország gáz- és kőolajigénye javarészt Oroszországból jön. Mint írják:
A magyar közéletben is vannak olyan szereplők, akik támogatják ezeket az elképzeléseket, és akár a gázcsapokat is elzárnák. Ez súlyos felelőtlenség, mivel a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik. A magyar kőolajimport 64 százaléka pedig Oroszországból érkezik. Ha felfüggesztenék az Oroszországból érkező energiaimportot, az súlyosan veszélyeztetné az olaj- és gázellátás biztonságát, és akár két-háromszorosára is növelhetné a magyar családok terheit.