“valami ismeretlen szerkezet rejtőzhet…” – mondta az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet munkatársa, Andrea Cicchetti.
Valamit találtak a Mars körül
“Elemzésünk még korai stádiumban van, de annyi biztos, hogy valami ismeretlen szerkezet rejtőzhet a hold felszíne alatt.”
– foglalta össze a felfedezés eredményeit Andrea Cicchetti, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet munkatársa. A Phobos kialakulásának körülményeit még ma is rejtély övezi, de Cicchetti reméli, hogy az új megfigyelés alapján többet megtudhatunk majd a hold létrejöttéről.
A Phobosz és a Deimosz a Mars két apró holdja, amelyek baljóslatúan a félelem és a pánik görög isteneiről kapták a nevüket.
Érdemes megjegyezni, hogy egyik sem különösebben holdszerű.
Mindkettő kicsi, a Phobos átmérője kevesebb mint 27 kilométer, és inkább hasonlítanak gömbölyded aszteroidákra, mint klasszikus holdakra.
A mélyben rejtőző szerkezetet a szonda MARSIS (Sub-Surface Sounding Radar/Altimeter) nevű műszere fedezte fel.
Ez az eszköz egy 40 méter hosszú antennát használva főleg a felszín alatti rétegeket tanulmányozza.
Természettudományosan sincs magyarázat
A különös tulajdonságok és a két hold aszteroidaszerű összetétele miatt nehéz meghatározni keletkezésük módját. Jelenleg két hipotézis létezik.
Az egyik szerint valójában a Mars által befogott kisbolygók, a másik szerint viszont a Marsból kiszakadt anyagtörmelék állhatott össze égitestekké. Jelenleg egyik elmélet igazolásához sincs elegendő bizonyíték.
Az ESA a közeljövőben a japán űrügynökséggel együttműködve egy mintavevő robotot fognak küldeni a Phobosra, így akár az is kiderülhet, milyen struktúrát látott a felszín alatt a MARSIS.
Ez azonban még több év is lehet, ám izgalmas felfedezés előtt állhatunk.
Földönkívüli szerkezet is lehet?
Léteznek ugyanis különféle nagyon durva teóriák arra vonatkozóan, hogy mi lehet ez a titokzatos struktúra.
Egyes feltételezések szerint főleg ufós körökben azt állítják, hogy a Phobos valójában nem is egy természetes képződmény, hanem egy szonda.
Ha a földönkívüliek szondákat küldenének ki az űrbe, minden bizonnyal álcáznák is őket, a legkézenfekvőbb álca pedig az, ha holdaknak álcázzák őket vagy kisebb aszteroidáknak, üstökösöknek.
Nem véletlen, hogy a Harvard professzora, Avi Loeb is felvetette egy tanulmányában, hogy a 2017-2018-ban a Naprendszeren átszáguldó egyik üstökös talán egy ilyen csillagközi szonda lehetett, mivel sem alakja sem viselkedése nem hasonlított semmi máshoz amit addig megfigyeltek.
Lehetséges, hogy a Phobos is egy rég elhagyott, ma már talán nem is működő szonda lehet?
Vagy a Phobos belsejében egy földönkívüli bázis található:
Ezek nagyon fantáziadús következtetések, de amíg oda nem repülnek cáfolni vagy megerősíteni a dolgot, addig bármi lehetséges…