A világ nem véletlenül jött létre. Bármennyire is próbáljuk azt beadni magunknak… Valaki, vagy valami a kezdetekkor meghúzta a teremtés elsütő szerkezetét!
„Darwin makroevolúciós elméletének két alapvető axiómáját – a természet folytonosságának elképzelését […] és azt a hitet, hogy az élet minden kialakult formája
vak, véletlenszerű folyamat eredménye – 1859 óta egyetlen árva empirikus felfedezés vagy tudományos eredmény sem támasztja alá.”
A fenti idézet, egyben kijelentés igen elgondolkodtató.
Gyakorlatilag azt akarja nekünk mondani, hogy az életet, és az élet eredtét alapjaiban kell újraértelmeznünk.
Micahel Denton alaposan körbejárta ezt a kérdéskört, és azt állította, hogy a világot megtervezték.
Minden egyes élőlényt, az ember, a kutyát, a macskát, a delfineket, az elefántot, a tigrist a bolhákat vagy a méheket egytől-egyig egy jól meghatározott céllal és feladattal láttak el.
A világban egyetlen “feleslegesen” létező élőlény sem ismert, amit szintén sokatmondó.
Nincs ősorganizmus. Minden önálló organizmus sejtből, illetve sejtekből áll. Az eukarióták sejtfalán belül egy sejtmag található, ez tartalmazza a nukleinsavakat, amelyek az élőlény genetikai információját hordozzák. Szintén a sejtfalon belül, de a sejtmagon kívül még számos más struktúra található.
Ezer meg ezer különféle biomolekulát találunk itt, amelyek mindegyike egy adott célt szolgál.
Példaként említi a citokrom c-t – amely energiává alakítja át a szénhidrátokat – és a növekedést szabályozó hormonokat. A sejten kívüli transzportfehérjék közül a hemoglobint említi, amely oxigént szállít az izmokban lévő mioglobinnak, és elszállítja onnan a széndioxidot és a vizet.
Mindez azért figyelemreméltó, mert a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig minden szervezet ugyanazokat a biomolekulákat tartalmazza. A tengeri zsákállat hemoglobinja persze nem azonos a macska hemoglobinjával.
A macska atmoszferikus nyomáson lélegzi be az oxigént, ahol az oxigén koncentrációja nagyjából 20 százalék, a tengeri zsákállat viszont a vízből vonja ki magának az oxigént, sokkal kisebb oxigénkoncentráció mellett.
Tele van a mikrobiológia olyan bizonyítékokkal, mely azt támasztja alá, hogy egy intelligens, gondolkodó és érző entitás alkothatta az univerzumot, és benne mindent.
A biomolekulák olyan bonyolultak, mint az élet szirtfokai, amelyeket áthidalhatatlan szakadékok választanak el egymástól.
Mivel maguktól nem fejlődhettek ki, és mivel annyira összetettek, úgy tűnik, hogy egy intelligenciával rendelkező
lény tervezte őket. Ezt az érvet először William Paley használta a teljes szervezetekkel kapcsolatban.
Amikor azonban úgy vélték, hogy a természetes kiválasztás képes tökéletes élőlényeket produkálni, ezt az érvét tévesnek nyilvánították. A biomolekulákra vonatkozóan azonban nehezen tűnik cáfolhatónak az egymástól való elszigeteltség
és a tervezettség ténye…
Az univerzumunk eredetéről, létrejöttéről is hasonlóan vélekednek nagyon sokan, ez a kérdés pedig bár megintcsak távolra kalandozunk perspektívát tekintve, de pontosan ide illeszkedik.
Ősrobbanás, az univerzum erdete:
A mai napig nagyon vitatott és nehéz kérdés az, hogy mi volt a világegyetem születése előtt. A kutatók szerint a világegyetem az örök időktől fogva létezett, de csak az ősrobbanás után lett tér és idő. De vajon azelőtt mi volt? A semmi? Szingularitás? Vagy valami egészen más…?
Ki húzta meg a teremtés elsütő szerkezetét?
Ettől kezdve lesz nagyon absztrakt ez az egész, de még mindig követhető…
A jelek egyértelműen utalnak egy olyan teremtő entitásra, mely egy adott időpontban – már ha volt idő az idő és tér létezése előtt – elvetette a világegyetem magvát, és hagyta, hogy megszülessen.
Hogy ez a valaki ki lehet azt nem tudni, de rengeteg elmélet született erre vonatkozóan is.
Lehet, hogy egy nem anyagi, magához Istenhez hasonló erő felelős azért, hogy létezünk. Ez az erő bölcs, következetes, és előrelátó. Hatalmas intelligenciával rendelkezhet, hiszen egy olyan összetett világot volt képes létrehozni, melyben minden mindennel összefügg.
Az elemi erők egymásra épülnek, kiegészítik egymást, az ökoszisztéma bonyolultsága pedig azért felel, hogy ne omoljon össze a tápláléklánc.
Mindennek megvan a maga szerepe és helye, nincsenek felesleges „dolgok”, elemek.
Mindez arra enged következtetni, hogy a világ intelligens tervezés eredménye.
Akár elismerjük ezt, akár nem…