Szibériában már egyre több rejtélyes, egyelőre szerencsére csak elszigetelt esetet, megbetegedést és halált jelentenek.
Egyértelműen a “robbanáspont” előtti állapotban vagyunk, ezekhez képest a koronavírus csak egy enyhe megfázás lesz…
A mutálódott koronavírus nem az egyetlen ránk leselkedő globális veszélyforrás. Úgy tűnik ez csak egy figyelmeztető jel.
Ennél durvább vírusok olvadhatnak ki hamarosan az egyre fogyatkozó, több tízezer éves gleccserekből, és szibériai permafrosztból.
A LiveScience cikke szerint a nebraskai egyetem munkatársai megvizsgáltak két jégmagot, amelyeket 1992-ben és egy 2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén fekvő gleccserekből vett mintákból nyertek ki, és döbbenetes felfedezésre jutottak.
Kiderült, hogy egészen a 15 ezer évvel ezelőtt létrejött jégrétegig lefúrtak, s a mintákban 33 vírusnemzetségre bukkantak. Ezek közül 28 teljesen ismeretlen volt a kutatók számára.
A szakértők szerint a globális felmelegedés hatására világszerte egyre több elfeledett vírus fog kiszabadulni a hó és a jég fogságából. Azt gondolhatnánk, hogy ha már megfagyott egy vírus, akkor már el is pusztult. Vége. Csakhogy ez nem igaz…
Amerika és orosz kutatók 2019 nyarán igazolták, hogy többsejtű szervezetek képesek hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között. Vagyis kiolvadva életre kelnek.
A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, mint egy egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia.
A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.
A Moszkvához közeli földtudományi intézet az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a örökké fagyott talajban (permafrosztban) talált 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket
– adta hírül a Siberian Times című orosz napilap honlapja.
„Azután, hogy felengedtük őket, a fonalférgek életjeleket mutattak. Elkezdtek mozogni és enni” – írták a Doklady Biological Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek.
Az egyik féreg 32 ezer, a másik 41 700 éves volt.
Ilyen módon a globális felmelegedés hatására több tízezer éve jégbe fagyott vírusok százai, vagy ezrei olvadhatnak ki mind a Himalájában, mind Grönlandon, de akár az Antarktiszon is.
Ki tudja milyen rettenetes járványok várnak még a civilizációs vívmányoktól elpuhult emberiségre?
Az is elgondolkodtató, hogy egyre másra olvadnak ki Szibériában a 10-45 ezer éve fagyott mamutok, őslovak, óriásfarkasok.
Némelyik tetemből még folyékony vért is sikerült kinyerniük a kutatóknak.
Csakhogy velük együtt az egykori kórokozók is kiolvadnak, ráadásul a gazdatestből. Szibériában a lépfene (Antrax) és a bubópestis is felütötte a fejét.
A huszadik század elején több mint egymillió rénszarvas pusztult el lépfenében, az olvadás következtében pedig tavalyelőtt felszínre is került közülük jó néhány, a tetemek pedig még mindig fertőzőek voltak:
A kórnak egy tizenkét éves szibériai fiú esett áldozatul, húsz embert pedig kórházi kezelésre szorult, de a kutatók attól tartanak, hogy a jég az anthraxon túl is tartogat még meglepetéseket.