Beköszöntött a modern járványok kora.
A tudósok szerint elindult a visszaszámlálás, már az elmúlt években látni lehetett az aggasztó előjeleket.
A modern járványok kora azt jelenti, hogy az emberiség kórokozókkal folytatott élet-halál harca egyre fokozódik.
A koronavírus elleni küzdelem még csak az első ütközet. Az evolúciós lecke szerint a gazda-parazita versenyben abszolút győztes nincs, legfeljebb az egyik fél kerülhet ideiglenes előnybe.
Az ENSZ által létrehozott, 150 ország legkiválóbb tudósait tömörítő platform, az IPBES legutóbbi jelentése nyomatékosította, az emberiség számára elkezdődött a járványok kora.
Az ok pedig a természetpusztítás, túlnépesedés, globális szegénység – pontosabban, hogy ezek következményeként óriási méreteket öltött emberek és vadállatok kontaktusa.
Legtöbbünk számára a zoonózis kifejezés az ismeretlenség homályából bukkant elő 2020 elején, ma azonban már sokan tisztában van vele: olyan betegségeket jelent, amelyet állatokról emberekre „átugró” kórokozók váltanak ki.
A gazdaváltáshoz akár minimális találkozás is elegendő, a jelöltek száma tengernyi.
A tudomány ezidáig mintegy 2000 vírust azonosított, de becslések szerint a természetben még további mintegy 1,7 millió kering az állatvilágban, ezekből 540-850 ezer jelenthet veszélyt fajunkra is. És ezek csak a vírusok.
Hogy miért egyre fenyegetőbb a helyzet, azt a nagy számok törvénye segít megérteni. Az élet klasszikus definíciója szerint a vírusokat még élőlénynek sem tekinthetjük, hiszen a gazdaszervezeten kívül például nincs anyagcseréjük és nem tudnak szaporodni.
Mégis elképesztő sikerrel terjednek. Kórokozó és gazdaszervezet állandó fegyverkezési versenyt folytat egymás ellen, harcuk azóta tart, mióta az evolúció összehozta őket.
A plasztikus vírusok legfőbb stratégiája pedig – nagyon leegyszerűsítve – a gyakori találkozásokban rejlik.
Az ideális környezetben megtelepedve ugyanis elképesztő mértékben kezdik másolni önmagukat, számuk exponenciálisan növekszik, és itt jön a képbe először a nagy számok törvénye.
Ennyi másolat nem jöhet létre „hibák” nélkül, a hibák pedig esetünkben a vírus újabb és újabb változatait jelentik. Számukra a legtöbbször ez zsákutca, a friss variánsok adott szervezetben már nem képesek megfelelő módon replikálódni.
Ám jókora szerencsével (számunkra balszerencse) előfordulhat, hogy a módosult vírus véletlenül épp egy olyan, új gazdaszervezetbe jut, amelyben optimális feltételeket talál, magyarán képes megfertőzni.
Ez játszódott le a háttérben 2019 második felében Kínában, feltételezhetően a vuhani állatpiacon denevérek, egy máig meg nem erősített köztes gazda és az ember között.
Ez ugye a nagy számok törvényének második megjelenése a történetben: egyre több ember kerül egyre többször és egyre több vadállattal fizikai kapcsolatba.
Korábbi cikkünkben Dr. Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) tudományos főmunkatársa, említett IPES-riport egyik szakértője kiemelte:
„Ne legyenek illúzióink, hasonló járványok bármikor beindulhatnak akár egymással párhuzamosan is”.
Miért? Egyrészt a vuhanihoz hasonló piacok miatt, de említhetjük például a dániai nyérctelepeket is, ahol az új koronavírus újabb mutációja terjedt át már emberekre is.
Valójában minden olyan helyet forró pontnak tekinthetünk, ahol vadállatok és emberek tartózkodnak zsúfoltan, esetleg rossz higiénés körülmények között.
Adja magát a kérdés, vajon nálunk is kialakulhatnak járványok állatok közvetítésével?
Nincs kizárva, hiszen ugyanazok a háttérfolyamatok itthon is zajlanak.
Új kórokozó kialakulására sokkal kisebb az esély, mint azokban a régiókban, ahol intenzívebb a népességnövekedés, illetve az ennek következtében kialakuló városiasodás és élőhely-pusztítás, de a helyi járványokhoz vezető ökológiai folyamatok nálunk is elindultak
– mondja a 24.hu-nak Dr. Garamszegi László Zsolt.
Forrás: 24.hu