Az egész evolúciónak ellent mond! Mindenki azt találgatja, mi lehet és hogyan lehetséges.
Az itt tárgyalt meteorit, az NWA 869 egy nagy szóródási mezőről származik, amely a 869-ik felfedezett terület volt Északnyugat-Afrikában, innen származik a neve.
Amikor Bryant az újonnan érkezett 869-es csomagot feldolgozta, hirtelen észrevette, hogy az egyikük fémes fényű.
Ez nem szokatlan: az összes kondrit nikkel-vasat tartalmaz, és néhány egészen nyilvánvaló fémes foltokat mutat.
Ez más volt. Ebben az esetben a fényes régió 6 mm átmérőjű volt egy kis hengeres résszel.
Ez a fémes terület szögben kiemelkedik az üveges fúziós kéreg egy részéből, amely néhol láthatóan lefolyt a tárgyról.
Egy másik érdekes tulajdonság, hogy a henger felületén egy kis kráter található, ami nem ritka látvány a vas-meteoritok vagy az űrből visszatérő űrhajók esetében.
A meteoritot és annak furcsa zárványát mikroszkóppal és spektroszkóppal is megvizsgálták a Kelet-Angliai Egyetem munkatársai.
Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az ezüstös henger nem a meteoritokban található szokásos ásványok közül való, ezért további vizsgálatot terveznek.
Bryant egyáltalán nem kételkedik abban, hogy az NWA 869 meteoritba ágyazott tárgy akkor is ott volt, amikor a kő valamikor a múltban belépett a Föld légkörébe.
Mivel maga a meteorit több száz millió évvel a bolygók előtt keletkezett, felveti a kérdéseket: ki készítette és honnan származott, mielőtt a napköd részévé vált volna?
Nagyon is reális a lehetősége annak, hogy a henger egy olyan II. populációs csillag körül keringő bolygóról származik, amely szupernóvaként robbant fel több milliárd évvel azelőtt, hogy naprendszerünk kialakult volna.
Vagyis valakik, egy eddig ismeretlen, ma már talán nem is létező civilizáció alkothatta tárgy “maradt fenn” ebben a meteorit darabkában.
Ez azt is felveti hogy nem az emberiség volt az első értelmes civilizáció a kozmoszban.
Megdönti azt a tabut, hogy az egyedüliek vagyunk, mert bizonyítja, hogy “voltak előttünk”.